Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a vgd.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el

VGD Hungary az Ön szakértő partnere

Számlázást és számlaadat szolgáltatást érintő változások

Számlázást és számlaadat szolgáltatást érintő változások

Ahogy előző hírlevelünkben olvashatták, a VGD Hungary hírlevél sorozatot indít a 2020-ban életbe lépő legfontosabb adóváltozásokról. Mostani hírlevelünkben – amely a sorozat legelső tagja – a számlázással, valamint a valós idejű adatszolgáltatással kapcsolatos, előttünk álló változásokra szeretnénk felhívni a figyelmet.

A számlázás 2020-ban megváltozó szabályai

  • 2020. július 1-jétől a számla kiállítására nyitva álló határidő 15 napról 8 napra csökken, amire érdemes lesz figyelni, mivel a késedelembe eső adózók akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatóak.
  • Ugyancsak 2020. július 1-jétől – a valós idejű adatszolgáltatást érintő változásokkal összhangban – kötelező lesz feltüntetni a vevő adószámának (csoportos adóalanyok esetén a csoportazonosító számának) első nyolc számjegyét, ha a kiállított számláról adatszolgáltatást kell teljesítenie a számla kibocsátójának.
  • Szintén 2020. július 1-jétől a számla kiállítási kötelezettség kiterjed következő tárgyi adómentes tevékenységekre is:
    • humánegészségügyi szolgáltatást végző vállalkozások (vagyis nem közszolgáltatók) által nyújtott szolgáltatások;
    • fogorvosi, fogtechnikusi szolgáltatások;
    • ingatlan értékesítés;
    • egyéb oktatás (OKJ-s, ill. a felnőttképzési törvény szerinti képzések);
    • együttműködő közösség által a tagnak teljesített szolgáltatás.

 

Bejövő számlák adatszolgáltatása

2020. július 1-jétől a számla befogadói oldalon is változás történik az adatszolgáltatásban: már nem csak a 100 ezer Ft feletti ÁFA tartalmú számlákat kell szerepeltetni az ÁFA bevallás M lapjain, hanem valamennyi ÁFA tartalommal bíró, befogadott számla kapcsán ki kell azokat tölteni. Mivel ez jelentős adminisztratív terheket róhat egyes adózókra, érdemes lehet már most elkezdeni a megfelelő IT megoldások kialakítását ezen jelentési kötelezettség megkönnyítése érdekében.

A valós idejű adatszolgáltatással kapcsolatos legfontosabb változások

  • 2020. április 1-jén 0:00-tól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevezeti a 2.0-s számlabejelentő interfészt a valós idejű adatszolgáltatásban, melynek következtében a jelenlegi 1.1 verziójú számlabejelentés már sikertelen adatszolgáltatásnak minősül. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a 2020. március 31-én még teljesen tökéletes 1.1-es verzió a következő napon, vagyis április 1-jén történő használata számlánként (akár) 500 ezer forintos bírságot is eredményezhet. 
    Az új (2.0-s) interfész fejlesztési dokumentációja és sémái 2019. augusztus 31-e óta találhatóak meg – a magyar mellett angol nyelven is – az Online Számla rendszerének hivatalos oldalán. Az éles rendszerben történő tesztelés várhatóan 2020 februárjában indul, de ennek pontos dátuma egyelőre még nem ismert. Mindenképpen javasoljuk, hogy az éles rendszerben is teszteljék a 2.0-s interfészt, mivel sok hibára, ill. helytelen beállításra fény derülhet a bírság kockázata nélkül.
  • 2020. július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség értékhatár nélkül kiterjed minden olyan belföldön teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, ahol a megrendelő belföldi adóalany és az ügylet kapcsán adólevonási jogot gyakorol. Vagyis július 1-jétől a tárgyi adómentes értékesítésről, ill. szolgáltatás nyújtásról, továbbá a fordított adós ügyletekről is kötelező lesz adatot szolgáltatni (feltételezve persze, hogy az ügyletről számlát állítottak ki).
  • 2021. január 1-jétől pedig már a nem adóalanyok (pl. természetes személyek) részére kibocsátott számlákról, illetve a közösségen belüli, és export adómentes termékértékesítésről is adatszolgáltatási kötelezettség terheli a számlakibocsátót.

Mind a 2020. július 1-jei, mind pedig a 2021. január 1-jei kezdődátumhoz kapcsolódik átmeneti rendelkezés, amely szerint az adott számla kiállításának dátuma (nem pedig a teljesítés dátuma!) határozza meg, hogy a „régi”, vagy pedig az „új” szabályokat kell majd alkalmazni, vagyis kell-e a számláról adatot szolgáltatni, vagy sem.

A fentebb taglalt, két lépcsőben bevezetésre kerülő változások folyományaként a teljes számlázási rendszer átláthatóvá válik a NAV számára, amivel az adóelkerülés, illetve az ÁFA csalások kockázata is minimális szintre csökkenthető, ezektől pedig a jogalkotó komoly költségvetési pluszra számít.

Továbbá a magyar adóhatóság – az általuk már kommunikált tervek szerint – 2021-től képes lehet ÁFA bevallás-tervezetet készíteni az összes, Magyarországon regisztrált adóalany számára, ahogy teszi azt 2017 óta a természetes személyek személyi jövedelemadó-bevallásai kapcsán.

Szeretnénk felhívni azon ügyfeleink figyelmét, akik nem magyar számlázó programmal állítják ki magyarországi számláikat (hanem pl. a cégcsoporton belüli, vagy az anyavállalat által lefejlesztett programot használnak), hogy amennyiben még nem tették volna meg, haladéktalanul kezdjék meg a fenti változásokra történő átállást, ugyanis tapasztalataink szerint – a számlázó program komplexitásától függően – akár több hónapos is lehet az informatikai átállás. A belföldi számlázó programokat az azt fejlesztő szolgáltatók kötelesek átállítani, így az ilyet használó adóalanyoknak nincs az átállással kapcsolatban informatikai teendője, természetesen házon belül érdemes lehet átnézni és adott esetben módosítani a pl. a számlázással kapcsolatos folyamatokat.

* * *

Ha az átállás kapcsán informatikai segítségre lenne szükségük, a VGD Hungary örömmel nyújt Önöknek asszisztenciát a valós idejű adatszolgáltatással kapcsolatos IT fejlesztéseket érintő kérdésekben is.

Oldal megosztása: