2024. december 31. az országonkénti jelentések (CbCR),
illetve a vonatkozó bejelentések határideje
2024. december 31-ig kell az arra kötelezett adózóknak teljesíteniük az országonkénti (más néven: CbCR, azaz Country-by-Country Report) jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüket a NAV felé, amelynek elmulasztása esetén a maximálisan kiszabható bírság akár 20 millió Ft is lehet.
Az OECD iránymutatásaival összhangban a magyar transzferár-szabályozás a következő háromszintű transzferár-dokumentációs struktúrát írja elő:
- országonkénti jelentés (Country-by-Country Report);
- fődokumentum (Master File);
- helyi dokumentum (Local File).
(Mindhárom elemnek tartalmilag összhangban kell lennie egymással, valamint a társasági adóbevallással is. Eltérések esetén az adóhatóság részéről az adóellenőrzés során kérdések merülhetnek fel.)
Vizsgálni szükséges, hogy a cégcsoport kötelezett-e a CbC-jelentésnek az illetékessége szerinti adóhatóságnak történő benyújtására, melyik csoporttagnak kell ezt elkészítenie, továbbá milyen adatszolgáltatási kötelezettségei vannak a cégcsoport többi tagjának.
Kire vonatkozik a CbC-jelentés benyújtási kötelezettség?
Az olyan nemzetközi cégcsoportokra, amelyek legalább két országban tevékenykednek, továbbá amelyek konszolidált árbevétele meghaladja a vizsgálat tárgyát képező adóévet (azaz jelen esetben a 2023-as adóévet) megelőző adóévben (vagyis a 2022-es adóévben) a
750 millió eurót.
Ezen, meglehetősen magas árbevételi küszöbértékre való tekintettel, a CbC-jelentéskészítési kötelezettség a magyar tulajdonú cégcsoportok többségét nem érinti.
Kinek kell elkészítenie a CbC-jelentést, ha a cégcsoport kötelezett a benyújtására?
Alapesetben a végső anyavállalat kötelezett a CbC-jelentés benyújtására a saját adójogi illetősége szerinti országban. A végső anyavállalat azonban dönthet úgy, hogy ezen kötelezettségét átruházza egy másik kapcsolt vállalkozására. Fontos szabály, hogy ha a végső anyavállalat az Európai Unión kívül helyezkedik el, és ezen országgal Magyarországnak nincs automatikus információcserére vonatkozó megállapodása, akkor vagy a magyar társaságnak (adózónak), vagy bármely más Európai Unióban elhelyezkedő csoporttagnak kell teljesítenie a CbC-jelentéstételi kötelezettséget.
Mindazonáltal, egy magyar társaságnak akkor is információt kell szolgáltatnia a NAV felé, ha egyébként a cégcsoport másik tagja (tehát nem a magyar adózó) kötelezett a CbC-jelentés benyújtására.
Ebben az esetben a 24T201T. jelű nyomtatványt szükséges kitölteni és 2024. december 31-ig a NAV-hoz benyújtani. A nyomtatványon meg kell nevezni azt a csoporttagot, amelyik a CbC-jelentés benyújtásával kapcsolatos kötelezettségeket teljesíti az adott adatszolgáltatási időszakban, valamint az adóügyi illetősége szerinti államot. (Ha a korábban bejelentett adatokban évközben változás történt, akkor ezt a változást követő 30 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz.)
Milyen szankcióval sújtható egy magyar adózó a CbC-jelentéstételi, illetve adatszolgáltatási kötelezettség nemteljesítése esetében?
A maximálisan kiszabható mulasztási bírság 20 millió Ft, így érdemes kellő alapossággal megvizsgálni azt, hogy a magyar adózót terheli-e bármilyen bevallási vagy bejelentési kötelezettség.
Amennyiben a CbC-jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséggel vagy a 24T201T. jelű nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban bármilyen kérdésük merülne fel, kérjük, forduljanak bizalommal transzferárszakértő kollégáinkhoz.
*****
Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!
Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.
