A VGD Hungary hírlevél sorozatot indított a 2020-ban életbe lépő legfontosabb adóváltozásokról. Mostani hírlevelünkben a behajthatatlan követelések miatti általános forgalmi adóalap-csökkentés lehetőségére, ill. ennek szabályaira szeretnénk felhívni a figyelmet.

Az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: „ÁFA”) szóló törvény 2020. január 1-jétől hatályos megszövegezése szerint az adóalanyok utólag (önellenőrzés keretében), egy három lépcsős folyamat keretében csökkenthetik az ÁFA alapjukat a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével. Ezzel Magyarország is életbe léptette belső jogában ezt a Közösség területén már elterjedt jogintézményt. Ugyanakkor mivel a behajthatatlan követelés fogalmának meghatározása tagállami hatáskör, a magyar szabályozás szigorúbb, mint a Közösség legtöbb tagállamában.

A következőkben röviden ismertetjük a szabályozás legfontosabb részleteit.

1. lépés: a szóban forgó követelés behajthatatlanságának vizsgálata

Kizárólag az ÁFA törvény szerinti behajthatatlan követelés kapcsán lehet élni a csökkentés lehetőségével, tehát nagyon lényeges, hogy nem a számviteli törvényben szereplő fogalom meghatározásból kell kiindulni.

Az ÁFA törvénybeli feltételek kapcsán a következőket tartjuk fontosnak kiemelni:

• a követelésnek az adóalap-csökkentés lehetőségével élni kívánó adóalany által teljesített ügyletnek kell lennie;
• a követelésnek az adóalany ÁFA törvény szerinti termékértékesítéséből, vagy szolgáltatásnyújtásából kell származnia;
• az adóalanynak a kérdéses összeget behajthatatlan követelésként kell ÁFA nyilvántartásában számon tartania;
• a csökkentés lehetősége nem alkalmazható fordított adózás alá eső ügyletek esetében;
• a követelésnek az adóalanynál még létezőnek, fennállónak kell lennie (így pl. faktorálásban, vagy követelés eladásban érintett ügyletek kapcsán nem lehet élni a csökkentés lehetőségével).

Azt is alá kell tudni támasztani, hogy a követelés véglegesen nem térült meg, ennek bizonyítására – más-más eljárások kapcsán – a következő dokumentumok szolgálhatnak:

• nemleges foglalási jegyzőkönyv,
• bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségi megállapodás,
• a felszámoló igazolása, vagy nyilatkozata, valamint
• az eljárás befejezéséről, a vagyonfelosztásról rendelkező iratok.

2. lépés: egyéb ÁFA törvénybeli előírások ellenőrzése

Ha megállapítást nyer, hogy egy követelés valóban megfelel az ÁFA törvényben meghatározott behajthatatlan követelés fogalmának, tovább kell vizsgálódni, hogy a csökkentéssel élni kívánó adóalany minden egyéb, az adóalap-csökkentés alkalmazásával kapcsolatos feltételnek eleget tesz-e.

A teljesség igénye nélkül ilyen szükséges feltételek a következők:

• az eladó (vagy a szolgáltatás nyújtója) és a vevő (vagy a szolgáltatás igénybevevője) a szóban forgó ügylet megtörténtekor, valamint azóta is folyamatosan egymástól független fél kell, hogy legyen (vagyis nem lehetnek kapcsolt vállalkozások, ill. nem lehet közöttük munkajogviszony sem);
• a nem fizető partnernek az ügylet teljesítésekor és azóta is adóalanynak kell lennie;
• a nem fizető partner az ügylet teljesítéskor nem állhatott csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, valamint nem lehetett törölve az adószáma sem;
• az ellenérték megfizetésének esedékessége (vagyis a fizetési határidő, nem pedig a teljesítés dátuma) óta legalább egy évnek el kellett telnie;
• a nem fizető partnert előzetesen írásban kell értesíteni,
• elévülési időn belül kell lenni, stb.

Valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy élni lehessen az ÁFA alap-csökkentéssel, továbbá természetesen ez esetben is alkalmazandóak az adózásra egyébként is irányadó alapelvek, így pl. visszaélésszerűen nem kerülhet sor a csökkentésre.

3. lépés: az adóalap-csökkentés kalkulációja, a bevallás kitöltése

Ha egy követelés nem csak megfelel az ÁFA törvény behajthatatlan követelésről szóló előírásainak, de a követelés tulajdonosa is eleget tesz a többi feltételnek, akkor kerülhet sor az adóalap-csökkentés lehetőségére.

Ahogy a bevezetésben már említésre került, a csökkentésre kizárólag önellenőrzés keretében van lehetőség, az nem rendezhető az aktuális ÁFA bevallásban. Az önellenőrzés bár nyilatkozattétellel jár, nem kell az érintett számlákat helyesbíteni, vagy érvényteleníteni, hiszen az ÁFA alap-csökkentéssel élni kívánó adóalany részéről a kérdéses ügylet teljesítése egyértelműen megtörtént, továbbá a követelés a továbbiakban is fennáll. Ebből következően előfordulhat, hogy a nem fizető partner utóbb (az ÁFA alap-csökkentés után) mégis rendezi tartozását, vagy annak legalább egy részét. Ekkor a tartozásrendezés értékével – egy újabb önellenőrzés keretében – növelni kell az ÁFA alapot.

Az önellenőrzés során teendő nyilatkozatot a 65-ös nyomtatvány 6-os lapján lehet elkészíteni, leghamarabb a 1665-ös nyomtatványon, ugyanis a csökkentés lehetőségével minden, az ÁFA törvényben lefektetett feltételeknek megfelelő, 2015. december 31-e után teljesített ügylet kapcsán lehet élni.

Mint a fentiekből is látható, az ÁFA alap csökkentés lehetősége nem automatikus, igénybe vétele komoly körültekintést igényel: a háromlépcsős folyamat során rengeteg a buktató, ami az eljárás sikerét meghiúsíthatja, sőt, a hibásan eljáró adóalany adott esetben szankcióval is sújtható.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevelünkben foglaltakkal kapcsolatban kérdése lenne, vagy bizonytalan annak megítélésében, hogy egy régóta nem fizető vevője kapcsán élhet-e az ÁFA alap-csökkentés lehetőségével, forduljon hozzánk bizalommal, a VGD Hungary adótanácsadó csapata örömmel áll rendelkezésére!