Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a vgd.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el

VGD Hungary az Ön szakértő partnere

A Brexit újabb aspektusa: adójogi szemszögből sem lesz egyszerű az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból

A Brexit újabb aspektusa: adójogi szemszögből sem lesz egyszerű az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból

A Brexit újabb aspektusa:

adójogi szemszögből sem lesz egyszerű
az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból

 

Noha egyelőre semmilyen konkrétum nem született, sok vállalat számára kellemetlen adójogi hozadéka is lehet, amikor 2020. december 31-én letelik az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) közötti átmeneti időszak. A britek ugyan már 2020. január 31-én kiléptek az EU-ból (hivatalosan már most is harmadik országnak számítanak az EU szemszögéből, így pl. már nem vesznek részt az uniós döntéshozatalban), de azt sikerült elérniük, hogy a 2020-as naptári év végéig minden korábban fennálló vámügyi és adóügyi szabály változatlan maradjon.

Már csak 4 hónap van hátra az átmeneti időszak végéig, ám egyelőre még mindig rejtély, hogy pontosan milyen feltételekkel hagyja el az Egyesült Királyság az EU-t. A mostani tervek szerint talán 2020 októberére megszületik a döntés az ország és az EU viszonylatában (annak érdekében, hogy a brit parlament megalkothassa a vonatkozó jogszabályokat), de konkrétumokkal még egyik fél sem tud szolgálni.

Mostani hírlevelünkben a teljesség igénye nélkül arról nyújtunk tájékoztatást, hogy milyen adózási következményei lennének a „no-deal Brexitnek”, vagyis annak az opciónak, amikor semmilyen kérdésben nem tudna kompromisszumot kötni az Egyesült Királyság és EU. Ezt annak érdekében tesszük, hogy a Brexitben érintett magyarországi cégeknek (és természetesen brit ügyfeleiknek), vagy akár anyavállalataik magyarországi adóregisztrációinak legyen idejük felkészülni akár a legrosszabb forgatókönyvre is.

 

ÁFA változások

A (no-deal) Brexittel járó talán a legfontosabb változás az lesz, hogy az onnan érkező, ill. oda irányuló gazdasági kapcsolatokban megjelenik a vám. Az adminisztrációs terheken felül (a CMR önmagában már nem lesz elegendő az adómentességhez, hiszen nem közösségi értékesítésről vagy beszerzésről beszélünk) ez rendszerszintű problémákat is felvethet, gondoljunk csak a számlázó programok és egyéb IT rendszerek újrakalibrálására.

A háromszögügylet szabályai – melyek lényege, hogy a feltételek fennállása esetén az értékesítési lánc szereplői közül a középső szereplő mentesül a végső vevő országában való adófizetési és bejelentkezési kötelezettség alól – nem lesznek majd alkalmazhatóak, hiszen a háromszögügylet-egyszerűsítés feltétele, hogy valamennyi szereplő közösségi adóalany legyen.

Ugyancsak nem lesz majd alkalmazható a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés, amely alapján az általános szabályoktól (EU értékesítés és EU beszerzés) eltérően a terméket továbbító adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban nem kell adóalanyként regisztráltatnia magát, mivel ennek a szabályozásnak is az a feltétele, hogy közösségi adóalanyok között menjen végbe a tranzakció.

 

Pénzügyi képviselő igénybevétele

A magyar ÁFA szabályok szerint a pénzügyi képviselő megbízása minden olyan adóalany számára lehetséges, aki nem telepedett le gazdasági céllal Magyarországon és kötelező azoknak, akiknek nem az EU-ban található a székhelyük.

Pénzügyi képviseleti szolgáltatást nem nyújthat bárki: az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szigorú szabályokat támaszt az ilyen szolgáltatókkal szemben. Pénzügyi képviselő az a korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje (vagy bankgaranciája) legalább 50 millió forint és nincs adótartozása. De talán a legfontosabb előírás az, hogy a pénzügyi képviselő egyetemlegesen felel a külföldi vállalkozás adókötelezettségéért, azaz a NAV bármelyik társaságtól követelheti és behajtathatja az adótartozás egészét. A pénzügyi képviselőkről a NAV nyilvántartást vezet, s a fentebb leírt feltételek meglétét évente vizsgálja.

Fontos, hogy az EU-n kívüli társaságok számára már a magyarországi ÁFA szám puszta birtoklásához pénzügyi képviselő szükséges, tehát nem csak akkor kell ilyen szolgáltatóval leszerződniük, amikor tényleges kereskedelmi kapcsolatot tartanak fenn egy magyar céggel. Ezzel kapcsolatban jegyeznénk meg, hogy mivel még EU szinten is rengeteg a nyitott kérdés a Brexittel kapcsolatban, a NAV sem adott hivatalos tájékoztatást arról, mi lesz azon egyesült királyságbeli cégek sorsa, amelyeknek már van magyar adószáma, de nincs pénzügyi képviselője: automatikusan törlésre kerül 2020. december 31-i hatállyal a magyar adószámuk, vagy kapnak valamilyen haladékot egy pénzügyi képviselővel való leszerződésre?

* * *

Látható, hogy sok adójogi problémával járhat, ha az Egyesült Királyság és az EU döntéshozói nem tudnak 2020. december 31-ig megegyezni. Az érintett cégeknek mindenképpen érdemes lehet már most átgondolniuk, mi történne, ha a legrosszabb forgatókönyv (a no-deal Brexit) valósulna meg. A VGD Hungary adótanácsadói nem csak a (várható, ill. a majd elfogadásra kerülő) változások értelmezésében tudnak Önnek segíteni, hanem pénzügyi képviseleti szolgáltatásunk keretében eleget tudunk tenni az EU-n kívülivé váló brit cégek szigorúbb magyarországi képviseletének is.

Oldal megosztása: