A DEBRA-irányelvtervezet:
2024-től a sajáttőke-növekmény névleges kamata is levonható lesz az adóalapból

Korábbi hírlevelünkben már írtunk az Európai Unió átfogó adózási reformtervéről https://vgd.hu/hirek/szakmai-cikkeink-hirleveleink/befit-az-europai-unio-atfogo-adozasi-reformterve-az-oecd-globalis-ado-reformjan-tul ), melynek 4. akciópontja a kölcsöntőke-sajáttőke aránytalanság kezelését elősegítő irányelv (DEBRA) létrehozása volt. 2022. május 11-én megjelent a DEBRA irányelv tervezete. Az alábbiakban összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos, legfontosabb tudnivalókat.

Az irányelv-tervezet egy olyan adóalap-csökkentést vezetne be, amely adózási szempontból hasonló kezelést biztosít a sajáttőke-finanszírozásnak, mint amely eddig csak a kölcsöntőke-finanszírozás esetében működött. A kölcsöntőke kamata ugyanis levonható ráfordításnak minősül a társasági adóalap megállapítása során (az ATAD irányelvvel bevezetésre került a kamatlevonhatósági korlát, de ettől eltekintve, a kamatráfordítás minden tagállamban csökkenti a társasági adóalapot). Ugyanakkor eddig csak 6 tagállam (Belgium, Ciprus, Olaszország, Málta, Lengyelország és Portugália) biztosított hasonló kedvezményes kezelést a sajáttőke-finanszírozásnak is, bár egymástól jelentősen eltérő módon. A DEBRA irányelv elfogadásával ez a probléma rendezésre és egységesítésre kerülne még az EU egységes társaságiadó-szabálykönyv bevezetése előtt is: a társaságok jogosultak lennének az adóévben történt sajáttőke-növekményre meghatározott módon kiszámított kamatnak megfelelő összeg levonására az adóalapjukból. Ezzel együtt korlátoznák a kölcsöntőke-kamat levonhatóságát egy bizonyos szint felett.

Az adóalap-csökkentő tétel az adóévben, és az azt követő 9 évben lesz elérhető a társaságok számára. Azon társaságok esetében, amelyek éltek a fenti kedvezménnyel, de az elkövetkezendő években lecsökkentették a saját tőkéjüket, az irányelv arányos adóalap-növelési kötelezettséget ír elő.

A kölcsöntőkére vonatkozó bevezetendő korlát párhuzamosan működne az ATAD-irányelvvel bevezetett (és Magyarországon is előírt) kamatlevonhatósági korláttal, mert a DEBRA-irányelv és az ATAD-irányelv rendeltetése eltérő. A DEBRA-irányelv értelmében a nettó finanszírozási költség 85%-a lenne csak levonható azzal, hogy ha az ATAD-irányelv szerinti korlát ennél alacsonyabb lenne, lehetséges lesz a különbözet elhatárolása az elkövetkezendő évekre vagy visszamenőlegesen.

A javaslat szerint a DEBRA-irányelv 2024. január 1-én lépne hatályba azzal, hogy a tagállamoknak (és így Magyarországnak is) legkésőbb 2023. december 31-ig kellene átültetniük a rendelkezéseit a nemzeti jogukba.

Az irányelvtervezet elfogadásáról későbbi hírleveleinkben tájékoztatjuk ügyfeleinket.

2022. június 2.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel, forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.