A KATA új szabályai: a Parlament megszavazta

2022. július 11-én megjelent a Kormány által tavasszal bejelentett törvényjavaslat, amely újra szabályozza a kisadózó vállalkozások tételes adóját. 2022. július 12-én kivételes eljárásban az Országgyűlés az összevont vita keretében megtárgyalta és ezt követően zárószavazást is megtartott az új törvényről. Az újrakodifikáció célja, hogy a KATA adózást - annak eredeti célja szerint - kizárólag azon kisvállalkozók alkalmazhassák, akik csak a lakosságnak nyújtanak szolgáltatásokat, illetve értékesítenek termékeket. Ezt a szemléletet viszik tovább az új előírások, amelyek jelentősen leszűkítik a kisadózók személyi körét, azonban a KATÁ-t eddig is az eredeti céljának megfelelően használó kisadózóknak a korábbiaknál kedvezőbb szabályokat biztosítják a megemelt bevételi értékhatár révén.

A jogalkalmazást jelentősen megnehezítheti, hogy az új törvény már 2022. szeptember 1-jétől hatályba lép.

Az alábbiakban a legfontosabb rendelkezéseket összegezzük, amelyek változást jelentenek a korábbi szabályozáshoz képest.

AMI VÁLTOZIK:

• Az adó alanya csak egyéni vállalkozó lehet

A KATA adózást ezt követően csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, az új törvény kizárja tehát ebből az adózási formából a betéti társaságot, közkereseti társaságot, ügyvédi irodát. Nem lesz lehetőség arra, hogy a KATÁ-t mellékfoglalkozásként (pl. munkaviszony mellett) válassza az adózó, megszűnik tehát az ún. „25 ezer forintos” KATA.

• A kisadózó csak magánszemélynek számlázhat

Megszűnne az adóalanyiság abban az esetben, ha a kisadózó kifizetőtől (belföldi vagy külföldi jogi személytől, egyéb szervezettől, illetve belföldi egyéni vállalkozótól) szerezne bevételt. Kivételt ezen szabály alól a javaslat csak a taxis személyszállítási szolgáltatást (TESZOR 49.32.11) nyújtó kisadózók esetében fogalmaz meg.

Fentiekből fakadóan a törvényből kivezetésre kerül a kifizetőket terhelő, az ugyanazon kisadózónak az adóévben 3 millió Ft felett, illetve a belföldi vagy külföldi kifizetővel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kisadózónak bármilyen összegben juttatott bevételt terhelő 40% mértékű adó. Az ugyanazon kisadózónak juttatott 1 millió Ft feletti bevételre vonatkozó bejelentési kötelezettség is megszűnik az új törvény elfogadásával.

• A bevételi keretösszeg 12 millió Ft-ról 18 millió Ft-ra nő

A teljes évben kisadózónak minősülők esetében a 40%-os különadót csak az évi 18 millió Ft feletti bevétel felett kell megfizetni.

• Megszűnik a magasabb összegű tételes adó fizetésére vonatkozó választási lehetőség

Megszűnik az a választási lehetőség, amely szerint a kisadózó a magasabb összegű ellátásra való jogosultság érdekében vállalhatja a magasabb (havi 75 ezer Ft) tételes adó megfizetését.

AMI MÉG FONTOS:

Az új törvény szerinti KATA-alanyiságot 2022. augusztus 1-től be kell jelenteni az adóhatósághoz. 2022. szeptember 25-ig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság 2022. szeptember 1-től jön létre.

Az új KATA-alanyiságra nem jogosult, de 2022. augusztus 31-én még a régi KATA-t alkalmazó egyéni vállalkozó 2022. október 31-ig bejelentheti az Szja törvény szerinti átalányadó iránti választását a 2022. adóévre vonatkozóan. (A bejelentés szabályait a NAV 2022. augusztus 15-ig teszi közzé).   

Az új KATA-törvény egy sor áttérési és átmeneti rendelkezést is tartalmaz.

AMI VÁLTOZATLAN MARAD:

• A tételes adó összege továbbra is havi 50.000 Ft marad,
• A 18 millió Ft éves bevételi értékhatár meghaladása esetében 40%-os különadót kell fizetni,
• A kisadózó az 50.000 Ft-os tételes adó megfizetésével továbbra is biztosítottnak minősül, a tételes adó megfizetésével a foglalkoztatását terhelő minden további adó kiváltásra kerül, illetve az egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási- és szociális ellátások alapja továbbra is havi 108.000 Ft marad,
• A tételes adó megfizetésének határideje továbbra is a tárgyhónapot követő 12-e lenne, illetve az adóévi bevételekről továbbra is az adóévet követő év február 25-ig kell majd bevallást benyújtani,

• KATA-s egyéni vállalkozók továbbra is jogosultak a helyi iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítási módszerére, mégpedig az eddigi adóalap-értékhatár alkalmazása mellett – önkormányzatonként 2,5 – 2,5 millió Ft. Tehát, a bevételi értékhatár 18 millió Ft-ra történő növekedése a fiktív iparűzési adóalap összegét nem befolyásolta.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak