Áfa-telephely kockázat a cégcsoporton belüli szolgáltatásnyújtásoknál

Az Európai Bíróság C-232/22. számú ügyben a közelmúltban publikált ítélete újfent a vállalatcsoporton belüli határon átnyúló szolgáltatások (tipikusan bérmunka) kapcsán felmerülő Áfa-telephely kockázattal foglalkozik. Az ítélet mindenekelőtt a multinacionális cégcsoportokat érinti. Az utóbbi időben egyre inkább tendenciajelleget ölt az európai nemzeti adóhatóságok azon megközelítése, miszerint külföldi telephelyet állapít meg a határon átnyúló szolgáltatás megrendelőjénél, ha a szolgáltatásnyújtó szerződésben vállalja, hogy berendezéseit és személyzetét szinte kizárólagosan a szolgáltatás igénybe vevője részére használja. A nemzeti adóhatóságok az ilyen jellegű gazdasági függőséget elégségesnek tekintették az áfa-telephely megállapításához. Az Európai Bíróság elismerte ennek a megközelítésnek a jogosságát, azonban – immáron konzekvensen - a telephely hiányát állapította meg egyéb szempontokra (pl. szolgáltatásnyújtói felelősségre) hivatkozással.

Az ítéletből látható, hogy a telephely kockázattal számolni kell a cégcsoporton belüli szolgáltatások esetében, amelyeknél a szolgáltatásnyújtó kapacitásai egy irányban (pl. az anyavállalat) felé vannak lekötve. A telephelykockázat csökkentése érdekében szakszerűen megírt, a felelősségi viszonyokat kristálytisztán elhatároló szerződésekre van szükség annak érdekében, hogy az megrendelőknek ne éveken át tartó és nemzetközi fórumokra eszkalálódó jogvitában kelljen megvédeni az igazukat.  

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

A Cabot-cégcsoport egyik fő operatív társaságának, a Cabot Switzerland GmbH-nak székhelye Svájcban található, míg Belgiumban csupán áfaregisztrációval rendelkezik. A társaság a cégcsoport tagjaival, többek között a Cabot Plastics belga társasággal bérmunkaszerződést kötött. A szerződés alapján a Cabot Plastics a Cabot Switzerland társaság javára és irányítása alatt nyersanyagokat alakít át műanyaggyártáshoz használt termékekké Belgiumban, amely során kizárólag saját berendezéseit használja fel. A Cabot Plastics forgalmának szinte teljes egészét a Cabot Switzerland részére teljesített szolgáltatások képezik.

A szerződés értelmében a Cabot Plastics a Cabot Switzerland által vásárolt nyersanyagokat a helyiségeiben tárolja, majd alakítja át. Az átalakított termékeket a Cabot Plastics addig tárolja, amíg azokat a Cabot Switzerland el nem adja ügyfeleinek. Az áruk elszállítását az ügyfelek, vagy a Cabot Switzerland által igénybe vett külső fuvarozók végzik. A Cabot Plastics a fentieken túl számos kiegészítő szolgáltatást nyújt, kizárólagos szerződéses kötelezettségvállalás keretében a Cabot Switzerland részére.

Az ügy kapcsán a Bíróság arra kereste a választ, hogy a szolgáltatást igénybe vevő Cabot Switzerland, - akinek székhelye Svájcban található - állandó telephellyel rendelkezik-e Belgiumban, ahol az adott szolgáltatásokat nyújtó cégcsoport egy tagja (Cabot Plastics), a Cabot Switzerland Belgiumban folytatott gazdasági tevékenységéhez számos kiegészítő szolgáltatást nyújt kizárólagos szerződéses kötelezettségvállalás alapján, továbbá a tevékenység során használt személyi és tárgyi erőforrásokat is a Cabot Plastics biztosítja.

Mit mondott erre az Európai Bíróság?

A Bíróság, bár elismerte, hogy valóban felmerül a telephely kérdés az említett tényállás kapcsán, arra következtetésre jutott, hogy a Cabot Switzerland tevékenysége során nem keletkezik állandó telephely Belgiumban, tekintettel arra, hogy a tagállamban nem rendelkezik olyan, a személyi és tárgyi feltételek tekintetében megfelelő szervezettel, amely ilyen állandó telephelynek minősülhetne. Mondta ezt a Bíróság még annak ellenére is, hogy a szolgáltatást nyújtó Cabot Plastics a megrendelő részére kizárólagos szerződéses kötelezettségvállalás teljesítéseként bérmunkát végez, valamint számos olyan járulékos vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt, amelyek a Cabot Switzerland Belgiumban folytatott gazdasági tevékenységéhez járulnak hozzá.

Tekintettel arra, hogy az utóbbi időszakban megnövekedett az a tendencia, miszerint számos állam adóhatósága átfogó ellenőrzést indít azon cégcsoport tagoknál, ahol a leányvállalat az anyavállalatokhoz képest más országban található, valamint az kizárólag az anyavállalat részére nyújt szolgáltatást, az egyes tranzakciók változó körülményeire tekintettel magas a kockázata annak, hogy a nemzeti adóhatóság telephelyet állapít meg az anyavállalatnak a szolgáltatást nyújtó leányvállalat országában. Ahogyan az az ítélet hivatalos szövegéből is kitűnik, az anyavállalat, valamint a leányvállalat közötti szerződéses kapcsolatot és a teljesített ügyleteket, esetről esetre szükséges vizsgálni az anyavállalat adott országban való állandó telephelyének keletkezése szempontjából.

A jogszabályi megfelelőség, illetve a fennálló jelentős kockázatok csökkentése érdekében javasoljuk ezért mihamarabb elvégezni a szükséges szerződésátvilágításokat, illetve telephelyelemzéseket a leányvállalatok, illetve a külföldi anyavállalatok közötti szolgáltatásnyújtások tekintetében, mellyel kapcsolatban szakértőinkkel állunk szíves rendelkezésükre.