FONTOS LEHET JÚLIUS 1. UTÁN A KATA-ALANYOKKAL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA
Június végén a NAV közleményben jelentette be, hogy az év második felében kiemelten vizsgálja a kifizetőknél és foglalkoztatóknál a KATA-alanyokkal kötött szerződéseket, a bújtatott foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések feltárása és visszaszorítása érdekében.
A rendezetlen, a jogszabályi követelményeknek nem megfelelően működő KATA-s jogviszonyokkal összefüggésben felmerülő adóhatósági szankciók elsősorban a foglalkoztatókat sújtják, de a KATA-alany egyéni vállalkozókat is kellemetlenül érinthetik.
A KATA jelentős adóelőnyhöz juttatja a foglalkoztatókat, összehasonlításban a dolgozók munkaviszonyban történő foglalkoztatásához. A visszaélések megakadályozását célzó, hatályos törvényi rendelkezések értelmében a KATA-s egyéni vállalkozókkal kötött szerződések ellenőrzése során az adóhatóságnak vélelmeznie kell, hogy a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó között munkaviszony jött létre, ha a kisadózó vállalkozó az év során legalább 1 millió forint bevételt szerzett a foglalkoztatótól. A vélelmet meg lehet dönteni, ha a törvényben meghatározottak közül legalább két olyan körülmény valósul meg, amelyek elhatárolják a fennálló jogviszonyt a munkaviszonytól.
Amennyiben az elhatárolás feltételei nem teljesülnek, akkor az adóhatóság munkaviszonnyá minősíti át a fennálló jogviszonyt. Az átminősítés azzal is jár, hogy az immár munkáltatónak tekintett foglalkoztatónál szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás adónemekben adóhiányt, továbbá az adólevonási kötelezettség elmulasztását állapítják meg. Az adóhiány befizetése mellett, a munkáltató az adóhiány 50%-áig terjedő adóbírsággal, továbbá az adólevonási kötelezettség elmulasztásáért járó mulasztási bírsággal sújtható. Mindemellett a magánszemély jövedelméből megállapítandó, 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulék (a 2020.07.01-ét megelőzően, összesen 18.5%-ot kitevő járulékok) ebben az esetben - a megszokottól eltérő módon - szintén a munkáltatót terhelik oly módon, hogy a magánszemélynek korábban juttatott jövedelem nettó jövedelemnek tekintendő.
A magánszemély sem kerülheti el az átminősítés negatív következményeit, ugyanis neki kell megfizetnie a juttatott jövedelem utáni személyi jövedelemadót. Ezzel együtt a megállapítással érintett hónapokra befizetett KATA-összegek sem járnak vissza.
Mint látjuk, több, KATA-s egyéni vállalkozóval fennálló, jogviszony átminősítése komoly összegű anyagi terhet róhat a társaságra, továbbá akár munkajogi következményeket is vonhat maga után. Ezen következmények elkerülésére, figyelemmel a KATA-s munkaviszonyok kiemelt NAV általi ellenőrzésére, javasolt a KATA-ban működő alvállalkozókkal megkötött szerződések adójogi felülvizsgálata (amely magában foglalja a munkaviszony-foglalkoztatási vélelem törvényben meghatározott feltételeinek az ellenőrzését) és mihamarabbi rendezése.
Megjegyzendő, hogy jelenleg az országgyűlési zárószavazás előtt áll az a törvényjavaslat, amely a KATA-ra vonatkozó további szigorító intézkedéseket tartalmaz. Egyebek mellett a javaslat kitér arra is, hogy 2021. január 1-től a foglalkoztató 40%-os mértékű adó fizetésére lesz kötelezett, ha ugyanazon KATA-alanynak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat. A 40%-os adót a 3 millió forintot meghaladó rész után kell megfizetni.
***
Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltak kapcsán vagy a KATA-s munkaviszonyok felülvizsgálatával kapcsolatban bármilyen kérdésük merülne fel, a VGD Hungary adózási szakemberei állnak szíves rendelkezésükre, akik kidolgozott módszerekkel hatékony megoldásokat biztosítanak a törvényi megfelelésre.
