Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a vgd.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el

VGD Hungary az Ön szakértő partnere

Főtanácsnoki vélemény: a magyar reklámadó nem ellentétes a közös piaccal

Főtanácsnoki vélemény: a magyar reklámadó nem ellentétes a közös piaccal

Főtanácsnoki vélemény: a magyar reklámadó
nem ellentétes a közös piaccal


A múlt héten a magyar reklámadó, és lengyel kiskereskedelmi különadó ügyében folyó európai bírósági eljárás újabb, érdekes fordulatot vett.

2020. október 15-én az Európai Bíróság ismertette a magyar reklámadóval és a lengyel kiskereskedelmi különadóval kapcsolatos főtanácsnoki véleményt, mely szerint egyik adó sem ellentétes az európai joggal. Bírósági tárgyalás várható mindkét ügyben. Ennek során a főtanácsnoki vélemény nem bír kötelező erővel, azonban a gyakorlat mutatja, hogy a Bíróság álláspontja általában összhangban van a főtanácsnoki véleménnyel.

Az ügy előzménye, hogy 2014. nyarán Magyarország bevezette az árbevételalapú, sávosan progresszív reklámadót, melynek a nagyvállalkozások lettek a legfőbb teherviselői. A különadó kötelezettjei elsősorban a média- és reklámszolgáltatók, kiadók, ezenkívül pedig a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes reklámhirdetések közzétevői voltak. A reklám megrendelőinek figyelemmel kellett lenniük a vonatkozó speciális dokumentációs követelményekre; amennyiben ezeket nem tartották be, úgy a megrendelők is a reklámadó megfizetésére kötelezetté váltak. A különadó alapja a reklámszolgáltatásból származó nettó árbevétel volt (megrendelők esetén a reklámmegrendelés nettó költsége), melyre eredetileg hat (0%-tól 50%-ig terjedő), később pedig csak két (0% és 5,3%) adómérték vonatkozott. Az árbevétel (illetve, az adókötelezetté vált megrendelők esetében, a megrendelések költségének) 100 millió forint alatti részét nem terhelte adó.

2017. június 30-i döntésével az Európai Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetetlenné nyilvánította a reklámadót tekintettel arra, hogy a 100 millió forint alatti árbevétellel rendelkező vállalatok mentesültek az adó alól, amely a Bizottság álláspontja szerint szelektív előnyt biztosított számukra és így állami támogatásnak minősült.

Magyarország jogorvoslattal élt az Európai Bizottság határozata ellen, melynek következtében az Európai Bíróság 2019. június 27-én megsemmisítette e határozatot, mivel nem találta bizonyítottnak a szelektív előny biztosítását a kisebb árbevételű vállalkozások részére. z Európai Bizottság megfellebbezte az EUB döntését; az ügy tisztázásáig Magyarország – saját hatáskörben – gyakorlatilag a reklámadó ideiglenes felfüggesztéséről döntött. Ennek eredményeként a hatályos törvény értelmében 2019. július 1-től 2022. december 31-ig a reklámadó mértéke 0%. (Ezzel együtt 2020-ban Magyarország újból bevezette a kiskereskedelmi különadót).

A főtanácsnok véleményében hangsúlyozta, hogy árbevételapú progresszív adózás nem ellenkezik az alapvető szabadságokkal, mivel az árbevétel semleges adózási kritériumnak minősül, amely kellően jelzi az adóalany teherbíró képességét. A világon az árbevetelalapú adók emelkedőben vannak, mint ahogy ezt az Európai Bizottság által bevezetésre tervezett digitális adó is mutatja, - emelte ki a főtanácsnok. A progresszív adómértéket is a jövedelemadóztatás általános eszközévé minősítette.

Magyarország Kormánya ezidáig még nem nyilatkozott ezen újabb fejlemény kapcsán.


* * *


A VGD személyre szabott adójogi tanácsadással, teljeskörű pénzügyi adminisztráció kezelésével, valamint a jogszabályi változások folyamatos monitorozásával hatékony támogatást nyújt, hogy vállalkozása megfeleljen valamennyi adózási és pénzügyi előírásnak.

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltak kapcsán bármilyen kérdésük merülne fel, a VGD Hungary adózási szakemberei állnak szíves rendelkezésükre. Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.

Oldal megosztása: