Globális minimumadó bevezetése
Milyen kötelezettséggel számolhatnak, hogyan mentesülhetnek a belföldi érintettek?
A globális minimumadó új fejezetet nyit a nagyvállalatok adózásában, különösen hazánkban, ahol az új szabályozás különösen nagy különbséget jelenthet majd a jelenleg alacsony társasági adókulcs miatt.
Az OECD ajánlása alapján készített EU irányelvet követve a törvényhozás a közelmúltban fogadta el az új szabályozást, ami 2024-től élesedik. Bár a naptári éves adózók esetében először csak 2026. június 30-ig kell a minimumadóról szóló bevallást beadni, az adóalanyiság tisztázása, az esetleges mentesülési lehetőségek, illetve a belföldi adófizetési kötelezettség felmérése érdekében már 2024-ben érdemes megkezdeni a felkészülést.
Az irányelv célja, hogy megszüntesse az adóversenyt a tagállamok között, ami visszafogná a multinacionális vállalatok agresszív adótervezését és az egyenetlen tőkebeáramlást. Ezt a 15 %-os minimum adókulcs biztosítja.
A jogszabály mentességi szabályokat is tartalmaz, mint pl. a CbCR alapú mentességi szabályok, a gazdasági jelentléten alapuló nyereségkivételi szabályok stb., továbbá lehetőségük lesz az érintett vállalkozásoknak a részesedések bejelentésére is.
Kiket érint az új szabályozás?
Azon nagyvállalatok, melyek esetében a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójában feltüntetett nettó árbevétel a tárgyév előtti 4 évben legalább 2-ben meghaladja a 750 millió eurót, kötelesek az új szabályozásnak megfelelően eljárni.
A bevételt nem csak adott tagállamban vizsgálják, hanem vállalatcsoport szintjén. Ez azt jelenti, hogy azok a leányvállalatok is kötelezettek lesznek, melyek – akár külföldi – anyavállalatai globális minimumadó-kötelezettek.
Milyen adókat fed le a minimumadó?
A jogszabály nem csak a társasági adóval számol, hanem minden olyan adónemmel, ami számviteli szempontból jövedelemnek vagy nyereségnek tekintett összegeket terhel. Ennek megfelelően Magyarországon beleszámít a 15%-os mértékbe többek között a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. Ezen adónemek aggregált mértéke és a 15%-os minimum közötti különbség kerül kivetésre a globális minimumadó szabályai szerint.
Hogyan kerül beszedésre a különbözet?
A törvény három módot határozott meg az adókülönbözet beszedésére:
- jövedelemhozzászámítási szabály (IIR)
- aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR)
- belföldi kiegészítő adó.
Az IIR esetében a végső- vagy közbenső anyavállalatnak merül fel kiegészítő kötelezettsége egy másik tagállami vagy magyarországi, alacsonyabb adóterhelésű csoporttag után.
Az UTPR alkalmazása lesz irányadó abban az esetben, ha a végső anyavállalat nem EU-tagállami illetőségű és az állam nem alkalmazza az IIR szabályokat. Szintén az UTPR szabályokat kell alkalmazni, ha a végső anyavállalat alacsony adóterhelésűnek minősül.
A harmadik lehetőség a belföldi kiegészítő adó fizetése, mely valószínűleg a leggyakoribb beszedési forma lesz Magyarországon – nem véletlen, hogy éppen magyar javaslatra került be ez az opció. Ebben az esetben a különbözetet az alacsony adóterhelésű csoporttagra vetik ki a csoporttag illetőségének országában. Ez azt jelenti, hogy a hazánkban jelenlévő multinacionális vállalatok számára lehetőség lesz a globális minimumadó különbözetet kizárólag Magyarországon kiszámítani és megfizetni magyar leányaik esetében.
Mentességi lehetőségek – fontos időben megvizsgálni az alkalmazhatóságot!
Különösen a kezdeti időszakban nagy jelentősége lesz a GloBE által biztosított átmeneti mentességeknek is.
Nem kell pl. kiegészítő adót fizetni azon csoporttagok után, melyek eredménye kisebb, mint 1 millió euró, bevételük pedig nem éri el a 10 millió eurót, de lehetőség lesz CbCR szerinti mentességek alkalmazására is. A mentességek a kedvező adóhatáson túl adminisztratív, adóallokációs és korrekciós egyszerűsítést is jelentenek majd az érintetteknek, így javasolt a mentesülési lehetőségek vizsgálatát minél hamarabb megkezdeni!
Milyen kedvezmények egyeztethetők össze a minimumadóval?
A beruházás-ösztönzésből fakadó adókedvezmények (pl. fejlesztési, energiahatékonysági és K+F kedvezmény) Magyarországon igen elterjedtek, számos vállalkozás él a lehetőségeivel, így fontos kérdés a globális minimumadó kapcsán ezen kedvezmények szabályozása, beszámítása.
A minimumadó bevezetésével azonban a hagyományos adó- és adóalapkedvezmények hiába csökkentik a fizetendő adót, a különbözetet minden esetben meg kell fizetni a kiegészítő adóval.
Azonban az egyéb bevételnek minősülő kedvezmények (pl.: direkt állami támogatások) nyereséget növelő egyéb bevételeknek minősülnek, amit a kiegészítő adó kisebb mértékben sújt. Ennek fényében vezeti be az új törvény a visszatérítendő adókedvezmény fogalmát például a K+F adókedvezmény tekintetében, ami – a fenti elv alapján – kisebb mértékben csökkenti az effektív adókulcsot. Ennek célja, hogy a támogatás megmaradjon, viszont megfeleljen a globális minimumadó követelményeinek. Az érintett társaságok jogosultak lesznek arra, hogy válasszanak a két K+F támogatás között, a választásról szóló nyilatkozatot az első adóbevallással kell benyújtani.
Az időbeliségben jelentkező adókedvezmények miatt a számviteli törvényben emellett bevezették a halasztott adókövetelés fogalmát, melynek célja, hogy az effajta adókedvezmények a kiegészítő adó miatt ne vesszenek el.
Milyen adatszolgáltatási kötelezettséggel kell számolni 2026-ban?
A belföldi, érintett csoporttagnak bejelentést kell tennie az adóhatóság felé az első kötelezett adóév első napjától számított egy éven belül. Továbbá, ha más csoporttag még nem teljesítette, a belföldi csoporttagnak szükséges a GloBE információs bevallás benyújtása is, ami többek között a csoporttagokról, az alkalmazott beszedési szabályokat és az adómérték számításához szükséges adatokat.
A bevallás elmulasztása akár 10 millió forintos bírságot is vonhat maga után.
Miben tud a VGD segíteni?
- Segítünk az alanyiságra vonatkozó feltételek tisztázásában, fizetési kötelezettség megállapításában és az esetleges országspecifikus mentességi jogosultságok feltárásában, a részesedések bejelentésében
- A belföldi kiegészítő adó kiszámításában, adminisztrációjában
- A bevallások elkészítésében
- A halasztott adók meghatározásában, számításában
- Az adóhatósággal folytatott kommunikáció támogatásában.
Amennyiben a fent leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, adószakértőinkkel állunk szíves rendelkezésére.
Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja, nem tekinthető tanácsadásnak. ..
