Hogyan adózzunk a kriptoeszközök után a 2023. évi SZJA-bevallásban?

A 2023. évben kriptoeszköz-ügyletekből keletkezett jövedelmet a személyijövedelem- adóbevallásban 2024. május 20-ig kell bevallani. Fontos változás, hogy 2024. január 1-jétől, hogy a kriptoügyletekkel kapcsolatos veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek nem keletkezett bevétele a tárgyévben. Melyek a legfontosabb tudnivalók és teendők?

Mi a kriptoeszköz?

A kriptoeszköz alatt az Szja törvény az érték vagy jogok digitális megjelenítőjét érti, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Nem tartozik tehát a kriptoeszközök körébe, így nem is a kriptoeszközökre vonatkozó szabályok szerint adózik pl. az olyan derivatív eszközökbe (CFD) történő befektetés, amellyel a befektető nem szerez tulajdont a kriptoeszköz felett, csak egy meghatározott szerződéses pozícióra lesz jogosult. Szintén nem a kriptoeszközökre vonatkozó szabályok szerint adóznak az olyan közvetett befektetések, amikor a befektető kriptoeszközöket (is) kezelő befektetési alapba fektet (ETF).

Nem olyan egyszerű feladat tehát már annak tisztázása sem, hogy pontosan milyen eszköz után és milyen jogcímen keletkezik adófizetési kötelezettség.

Adókötelezettség 2022-ig

Korábban a kriptoeszköz-bányászatból származó bevételek önálló tevekénységből származó jövedelemként, a kriptoeszközök adásvételéből származó nyereség pedig egyéb jövedelem szabályai szerint adóztak (és ezen jövedelemre is igénybe lehetett venni különböző kedvezményeket – pl.: családi, személyi).

Adókötelezettség 2022-től

2022. január 1-től az Szja tv. módosítása eredményeként kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem egységesen külön adózó jövedelemnek minősül. Ez után 15 %-os szja-fizetési kötelezettség merül fel, viszont szociális hozzájárulási adót nem szükséges fizetni, és adókedvezmények sem vehetőek igénybe. Bizonyos feltételek teljesülése esetén, éves szinten a minimálbért meg nem haladó ügyleti bevétel nem adóköteles, ezt a kedvezményt leginkább a kriptós bankkártya használatával lehet alkalmazni.

A végrehajtott ügylet csak akkor válik adókötelessé, ha a kriptoeszköz „kikerül a kriptovilágból”: a kriptoeszköz egy másik kriptoeszközre történő átváltása adómentes, míg, ha a kriptovalutát fiat valutára (bármely törvényes pénzeszköz) váltja át a magánszemély, vagy abból közvetlenül vásárol ingatlant, vagy valamilyen tárgyi eszközt (pl.: autót, számítógépet stb.), akkor ez adókötelezettséggel jár. Ebben az esetben a kriptoeszköz piaci értékét kell az adószámítás alapjának tekinteni. Ez az utóbbi szabály egyébként kiterjed minden értékesítésre: bevételként mindig a szokásos piaci értékkel kell kalkulálni.

Fontos, hogy a kriptoeszközök szerzésével kapcsolatban kizárólag a tárgyévi kiadások (a szerzéskori piaci érték, illetve a kapcsolódó banki és tranzakciós költségek) elszámolására nyílik lehetőség, azaz amennyiben a bevételszerzés évét megelőzően történt a szerzés, úgy a teljes bevétel adóalapot képez. További adótervezésre ad lehetőséget, hogy a veszteség két évig elhatárolható: amennyiben egy évben veszteség keletkezik, azt is érdemes bevallani, mert a következő két évben ez a veszteség felhasználható a keletkező nyereséggel szemben, valamint, amennyiben egy nyereséges évet veszteséges év követ, akkor a nyereség után befizetett adó a következő években a veszteségre jutó adóval csökkenthető. Mivel veszteség hosszabb távon már nem felhasználható, ezért két veszteséges évet követően érdemes elgondolkozni a veszteség felhasználásán. 

Külföldről származó jövedelem

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kriptoeszközökkel végrehajtott tranzakciókat nagy részében külföldi kereskedési platformokon bonyolítják le, így a magánszemélyek külföldről származó jövedelmet szereznek. Ez esetben a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit is figyelembe kell venni (egyezmény hiányában a magyar szabályokat kell alkalmazni). Előfordulhat, hogy bizonyos egyezmények esetében a forrásországnak is van adóztatási joga. Mindenképp érdemes szakember segítségét kérni annak érdekében, hogy helyesen kerüljön megállapításra az adókötelezettség.

Tervezési lehetőségek

További adózási kérdéseket vethet fel, ha egy megbízásért kriptovalutában történik az elszámolás vagy ha egy dolgozói hűségprogram részeként kriptoeszközt kapnak a munkavállalók, esetlegesen alkalmazhatók-e a tartós befektetési számlára (ún. TBSZ) vonatkozó kedvező adózási szabályok kriptovalutákra, ETF-ekre stb. Kérdésként merül fel az is, hogy milyen adóelőny érhető el, ha kriptovalutát rendelnek bizalmi vagyonkezelésbe.

A jövőre nézve fontos információ, hogy a DAC 8 irányelv alapján várhatóan 2026-tól az EU-s ügyfeleknek szolgáltató EU-s és harmadik országbeli szolgáltatók is adatszolgáltatásra lesznek kötelezettek az adóhatóságok felé, így ezek a jövedelmek is transzparenssé válnak.

Mivel a kriptoeszközök kapcsán felmerülő adótervezési lehetőségek tisztázása, az adó megállapítása, és az adóbevallás helyes kitöltése is bonyolult folyamat, mindenképpen javasoljuk, hogy egyeztessen adótanácsadóval a bevallás elkészítése előtt.

2024. március 7.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.