Így változnak az online felületen értékesítő kkv-kra vonatkozó ÁFA-szabályok
Az ún. alanyi ÁFA-mentességre vonatkozó változás uniós szintű és várhatóan 2025-től lép hatályba. A módosítás célja a kis és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint ennek a vállalkozói körnek a határon átnyúló kereskedelmét elősegítő, az egyes tagállami szabályozások eltéréseit áthidaló adózási környezet kialakítása. A változás érinteni fogja az EU-n belüli kereskedelmet folytató (pl. webshopon értékesítő) kkv-kat. A változások mindenekelőtt a mentességi értékhatárt érintik, fontos változás továbbá, hogy a letelepedettségtől eltérő tagállamban is választható lesz az alanyi mentes státusz. A digitális platformokon értékesítőket közvetve érinti az elektronikus felületekre az idei évtől bevezetett adatszolgáltatási kötelezettség (DAC7 EU irányelv) is, melynek következtében az ő jövedelmeikre is rálát majd az adóhatóság.
Jelenlegi szabályozás
A magyar szabályok 12 millió Ft éves bevételi korlát alatt lehetőséget biztosítanak a kkv-knak alanyi adómentesség választására. Ebben az esetben főszabály szerint nem kell áfát fizetni, ugyanakkor áfa levonására sem lesz jogosult a vállalkozás. A főszabály alól természetesen vannak kivételek, ugyanis bizonyos esetekben (pl. határon átnyúló szolgáltatások nyújtása és igénybevétele, Közösségen belüli termékbeszerzés és értékesítés, termékimport, távértékesítés stb.) az alanyi adómentes vállalkozásra is az általános ÁFA-szabályok vonatkoznak.
A magyar szabályok szerint a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás köteles adóalanyként bejelentkezni az adóhatóságnál, azonban az alanyi ÁFA-mentesség csak akkor jár neki, ha erre vonatkozó választását is bejelenti a NAV felé. A közelmúltban több Európai Bírósági ítélet is megerősítette, hogy a magyar Áfa tv. alanyi mentességre vonatkozó szabályai összhangban vannak az európai irányelvi rendelkezésekkel, így a NAV teljesen jogosan állapíthat meg ÁFA-hiányt és adóbírságot a szabálytalanul működő (az adóalanyként történő bejelentkezést elmulasztó, vagy adóalanyként bejelentkező, de alanyi ÁFA-mentesség választását elmulasztó) air bnb-zők, vaterázók és társaik esetében akkor is, ha bevételük alatta marad az 12 millió Ft-os értékhatárnak. Ezekben az esetekben az alanyi ÁFA-mentesség visszamenőleges választása nem lehetséges, így az adóhatóság fogja megállapítani vagy megbecsülni a törvényeknek megfelelő adókötelezettséget, továbbá emelt összegű mulasztási és adóbírsággal is számolniuk kell, amennyiben a NAV a rosszhiszeműséget is bizonyítani tudja. A törvény szigora alól mindössze azok az esetek jelentenek kivételt, amikor a választás utólagos módosítása az adó, adóalap összegét nem érinti és a korrekció még az adóellenőrzés megkezdése előtt megtörtént (ún. kijavítási kérelem). Ebben az esetben a vállalkozás alapvetően jogkövető szándékkal működik, „csak” egy adminisztratív tévedést vétett.
A webhelyen és mobil alkalmazásokon értékesítőket érinti az idei évtől Magyarországon is bevezetett, digitális platformokat terhelő adatszolgáltatási kötelezettség. Az új kötelezettség értelmében a platformoknak az áruértékesítésekről, személyi szolgáltatásokról, ingatlan- és közlekedési eszköz bérbeadásokról is adatot kell szolgáltatni az adóhatóságok felé, így mostantól ezekre a jövedelmekre is jobban rálát majd a NAV.
Az alanyi mentességet a jelenlegi szabályozás alapján csak abban az országban teljesített ügyletekre lehet alkalmazni, ahol az adóalany gazdasági letelepedettséggel rendelkezik. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az értékhatárba csak a belföldi ügyletek számítanak bele (pl. a határon átnyúló webshopos értékesítések, elektronikus szolgáltatásnyújtások jellemzően nem), másrészt a nemzetközi ügyleteit az alanyi mentes vállalkozásnak is ugyanúgy kell kezelnie, mintha az általános szabályok szerint adózna.
Olvassa tovább a cikket a Hello Business magazin oldalán! IDE kattintva, átnavigáljuk.
