KATA-változások 2022. szeptember 1-jétől

dr. Horváth Zoltán tax manager kollégánk
cikke a HELLO BIZNISZ magazinban

Az Országgyűlés által július 12-én kivételes eljárásban elfogadott új KATA tv. radikális újratervezésre készteti a kisadózókat. A leglényegesebb módosításokat az alábbiakban foglaltam össze távirati stílusban.

Jelentősen szűkül a KATA választására jogosultak köre

Az új szabályozás kizárólag

• a lakossági megrendelőktől bevételt szerző,
• főfoglalkozású
• egyéni vállalkozóknak

engedi meg a KATA választását (kivéve a taxisok, akik esetében nem kizáró ok, ha céges megrendelőtől jutnak bevételhez).

Egyfelől ez azt jelenti, hogy a KATA-alanyok köre a jövőben az eddiginél sokkal jobban szelektálódik szervezeti és tevékenységi forma tekintetében is, ugyanis egyéni cég, magánszemély taggal rendelkező kkt és bt, ügyvédi iroda a jövőben nem katázhat, mint ahogyan egyéni ügyvéd, őstermelő, állatorvos, közjegyző, szabadalmi ügyvivő és bírósági végrehajtó sem élhet a kedvező adózási lehetőséggel.

Másfelől a fenti korlátozásokon túlmenően az egyébként szervezeti és tevékenységi forma tekintetében KATA választására jogosult olyan személyek sem katázhatnak majd, akiknek belföldi vagy külföldi céges megrendelőjük (megrendelőik) is van(nak) – kivéve a taxisokat. Amennyiben valakinek eleinte csak magánszemély megrendelői vannak, azonban későbbi működése során (belföldi vagy külföldi) céges megrendelő is „képbe kerül”, úgy önmagában ezen körülménynél fogva elveszti a katás státuszát. Ilyenkor az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra a KATA-alanyiság ismételten nem választható.

A fentiek nyomán a bt-k, kkt-k, ügyvédi, végrehajtói, közjegyzői irodák stb. már csak társasági adó, illetve kisvállalati adó (KIVA) hatálya alatt működhetnek tovább.

Nem lesz lehetőség arra sem, hogy a KATÁ-t mellékfoglalkozásként (pl. heti 36 órás munkaviszony mellett) válassza valaki, mint ahogy a nyugdíjasok és nappali tagozatos diákok is kiesnek a KATA-körből, valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők is.Mellékállás mellett viszont továbbra is érvényes opció lehet a KATA.

Adókulcsok/adótételek, egyéb kötelezettségek

Ami marad, az az 50.000,- Ft /hó főállású tételes KATA. A tételes adó megfizetése biztosítotti jogviszonyt és továbbra is 108 ezer Ft (azaz a minimálbérnél jóval alacsonyabb) összegű ellátási alapot eredményez.  A tételes adó megfizetésének határideje továbbra is a tárgyhónapot követő 12-e, illetve az adóévi bevételekről továbbra is az adóévet követő év február 25-ig kell majd nyilatkozni. A     katás egyéni vállalkozók továbbra is jogosultak a helyi iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítási módszerét választani (2,5 millió Ft átalányadóalap).

Megmarad, de máshogy a kisadózó a bevételi értékhatár felett terhelő 40 %-os adó, ugyanis ez a jelenlegi 12 millió Ft helyett csak 18 millió Ft feletti bevételi regiszterben fog felmerülni. Ez a KATÁ-ban maradók szempontjából kedvező változásként értékelhető. (Akik augusztus 31-én kiesnek a KATÁ-ból azoknak a tört évi bevételi limit alapesetben 12 millió Ft lesz  – 8* 1,5 millió -, így ez alatt nem merül fel 40 %-os adófizetési kötelezettség a KATÁ-ból való kiesés miatt.)

Ami megszűnik,

• az a 25.000 ,- Ft/hó mellékállású KATA,
• a magasabb ellátási jogosultságot eredményező opcionális 75.000,- FT/hó tételes adó,
• a kifizetőt – illetve külföldi céges megrendelő esetén magát a kisadózót – terhelő 3 millió Ft feletti, illetve kapcsolt vállalkozások között a teljes számlázott összeg után fizetendő 40 %-os adók, illetve a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek,
• az éves szinten 1 millió Ft feletti bevételhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek (tekintettel arra, hogy csak magánszemély megrendelők jöhetnek szóba, a jövőben színlelt munkaviszony gyanúja fel sem merülhet már).

Új kötelezettség, hogy a katás vállalkozónak 15 napon be kell jelentenie az adóhatóság részére, ha belföldi vagy külföldi céges megrendelőtől szerez bevételt (kivéve taxisok).

Újra elválik egymástól az alanyi ÁFA-mentesség és a KATA bevételi értékhatár

Hiába emelkedik 18 millió Ft-ra a KATA bevételi értékhatár, az ÁFA-mentesség értékhatára továbbra is 12 millió Ft marad. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalkozók, akik átlépik ugyan a 12 millió Ft bevételi határt, de még nem kell 40 % KATÁ-t fizetniük, így is úgy is ÁFA fizetésére lesznek kötelezettek és pénzforgalmi bankszámlát is kell nyitniuk.

Hatályba lépés, átmenet

Az érdemi változások szeptember 1-től lépnek hatályba, így az érintetteknek az elkövetkező hetekben mérlegelniük kell, mely alternatíva választása lehet relatíve rentábilis megoldás számukra (valamennyi alternatíva esetén a jelenleginél magasabb költségszint prognosztizálható).

Technikailag arról van szó, hogy 2022. augusztus 31-én valamennyi, a jelenlegi KATA tv. szerinti kisadózó vállalkozás kisadózói minősége automatikusan megszűnik, szeptember 1-től pedig csak az lehet KATÁ-s, aki valamennyi vonatkozó feltételnek megfelel és az erre irányuló szándékát határidőben bejelenti (azaz főfoglalkozású egyéni vállalkozó kizárólag magánszemély vevőkkel). Azaz mellékállású egyéni vállalkozók, bt-k, kkt-k stb. nem tehetnek bejelentést, hogy szeptember 1-től katázni szeretnének, mert ők automatikusan kiesnek a KATA rendszeréből.

Aki a változásokat követően befér a KATÁ-ba, az augusztus 1-től szeptember 25-ig jelentheti be ezt a választását az adóhatóság felé (a KATA választásának az sem akadálya, hogy valaki idén átalányadózó egyéni vállalkozó volt). Aki azonban pl. átalányadózó egyéni vállalkozó kíván lenni, annak október 31-ig kell bejelenteni ezt a döntését (a NAV augusztus 15-ig teszi közzé a bejelentés módját).

Olvassa tovább a cikket a HELLO BIZNISZ magazin oldalán >>>