Külföldi home office-ból dolgozol?

Ezekre az adózási vonatkozásokra kell figyelned!

dr. Horváth Zoltán Tax Manager kollégánk cikke a Hello Biznisz oldalon jelent meg

A COVID világjárvány óta egyre több munkavállaló dolgozik külföldről. A technológiai feltételek immár lehetővé teszik, hogy a munkavállalók gyakorlatilag bárhonnan el tudják látni a feladataikat távmunkában. A külföldi home office/távmunka okai változatosak lehetnek, a háttérben állhatnak családi okok (pl. külföldi munkavállaló otthonról szeretne dolgozni; közeli hozzátartozó külföldi kiküldetésben van stb.), de az is előfordulhat, hogy a munkavállaló egzotikus helyről szeretné végezni a munkáját digitális nomádként pl. workation keretei között. A külföldi home-office a munkáltatót is mérlegelésre készteti, ugyanis ez adózási szempontból speciális helyzetet teremt, amelyet integrálnia kell a mindennapos bérszámfejtési folyamataiba. Az adózási és társadalombiztosítási kérdések mellett munkajogi, bejelentési/engedélyezési, illetve adott esetben idegenrendészeti szempontok is felmerülhetnek.

Hol kell adót fizetni?

Azokban a helyzetekben, amikor a munkavégzés helye a munkáltató székhelyétől, telephelyétől eltérő másik országban található, számos körülmény befolyásolhatja, hogy a jövedelem forrásának, a magánszemély illetőségének, vagy a munkavégzés helyének országában kell-e adót fizetni. Már a külföldi munkavégzés megkezdésekor át kell gondolni tehát olyan kérdéseket, hogy melyik állam adóztathatja meg a jövedelmet, változik-e a munkavállaló adóügyi illetősége, keletkezhet-e külföldön telephelye a munkáltatónak, illetve melyik ország biztosítási rendszere alá tartoznak a munkavállalók.

A külföldi home office változást jelenthet adminisztrációs szempontból is, ugyanis át kell gondolni, hogy melyik országban és kinek (a munkáltatónak vagy a munkavállalónak) kell teljesítenie az adóelőleggel, járulékokkal kapcsolatos levonási, bevallási, befizetési kötelezettségeket.

A külföldi munkavégzés megkezdése előtt mindenképpen javasolt megvizsgálni, hogy miképpen alakul a munkavállaló adóügyi illetősége. Ehhez a külföldi ország szabályainak ismerete is szükséges. Jellemzően akkor lehet külföldi illetőségű a magánszemély, amennyiben külföldön állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik, vagy adóéven belül 183 napot meghaladóan tartózkodik külföldön. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a munkavállaló mind a magyar, mind pedig a külföldi szabályok szerint belföldi illetőségűnek minősül. Ebben az esetben az országok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kell meghatározni a magánszemély illetőségét olyan szempontok szerint, mint az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely, az állampolgárság...

A cikk folytatódik a Hello Biznisz oldalán:

https://hellobiznisz.hu/kulfoldi-home-office-bol-dolgozol-ezekre-az-adozasi-vonatkozasokra-kell-figyelned/

Jelen cikk az általános tájékoztatást szolgálja és nem minősül tanácsadásnak.
Amennyiben a cikkben foglalt tartalommal kapcsolatban további kérdése merülne fel, a VGD Hungary adótanácsadói örömmel állnak rendelkezésre.