Külföldiek áfa-visszatérítése:

Új lehetőségek külföldi vállalkozásoknak az EU Bíróság döntése nyomán!

Azok a külföldi vállalkozások, akik magyar ÁFÁ-t tartalmazó számlát kapnak Magyarországon vásárolt szolgáltatásokról vagy termékekről és nem rendelkeznek magyar adószámmal, különleges ÁFA-visszatéríttetési eljárásban tudják visszaigényelni az ÁFÁ-t. Ebben az eljárásban nem szükséges minden számlát és dokumentumot mellékelni a kérelemhez, ezért az adóhatóság gyakran kötelezte iratok bemutatására a kérelmezőt határidő kitűzésével. Az eddigi hatósági gyakorlat szerint amennyiben a kérelmező nem csatolta be az iratokat határidőben, úgy erre a későbbiekben már nem volt lehetősége, így véglegesen elbukta az igényelt ÁFÁ-t.

Az EU Bírósága (a továbbiakban: EUB) közelmúltbeli döntésben jogellenesnek minősítette ezt a gyakorlatot, így az ÁFA-visszatérítést kérelmező külföldi adóalany akár a másodfokú eljárásban (fellebbezési szakaszban) is becsatolhat iratokat, szolgáltathat információkat kérelme alátámasztásául, a hatóságnak pedig érdemben meg kell vizsgálnia ezeket a dokumentumokat.

A döntés mindenekelőtt a külföldiek áfa-visszatérítésében idéz elő kedvező változást, ezen túlmenően azonban más áfa-ügyekben (akár belföldi vállalkozások adóellenőrzésében) is jogalapot teremthet arra, hogy a fellebbezés során benyújtott dokumentumok is elfogadhatóak legyenek az eljárás során.

Az ítélet nyilvánvalóan liberálisabb adóhatósági hozzáállást eredményez majd a folyamatban lévő, illetve a jövőben induló visszatérítési eljárásokban (így a szeptember 30-ig benyújtásra kerülő kérelmek elbírálásában is), így ezekben az eddigieknél több ÁFA kerül majd kiutalásra a külföldiek részére. Emellett érdemes elgondolkodniuk azoknak is, akik a múltban a fentiekhez hasonló indokok alapján nem kapták meg ÁFÁ-t, hogy milyen módon tudják „újranyitni” a lezárt ügyeket.

Indokolatlan szigor a múltban

A magyar adóhatóság szigorú és formális megközelítése számos esetben megakadályozta a külföldi vállalkozásokat abban, hogy visszakapják a rájuk áthárított magyar ÁFÁ-t, még akkor is, ha az iratok bemutatása, vagy a magyar adóhatósággal való kapcsolattartás merőben adminisztratív okok miatt hiúsult meg. Szó sem volt tehát arról, hogy adózó rosszhiszeműen vagy gondatlanságból hátráltatta volna az eljárást.

Enyhülés: fontosabb a tartalom, mint a forma!

Az EUB döntésében kimondta, az ismertetett magyar gyakorlat ellentétes az uniós elvárásokkal, sérti az áfasemlegesség és a tényleges érvényesülés elvét, a megfelelő ügyintézéshez való jogot, megakadályozva ezzel azon adózók áfa visszatérítését, akik ilyen vagy olyan okból kifolyólag késedelmesen bár, de tartalmilag megfelelnek a visszatérítéshez szükséges követelményeknek.

A döntés értelmében az Adóhatóságnak még akkor is el kell bírálnia az ügyet, ha az iratok bemutatására kitűzött egy hónapos lejárt, valamint elutasítás esetén is biztosítani kell egy olyan fellebbezési lehetőséget, amely során az adózó pótolhatja a korábban be nem nyújtott dokumentumokat. Az iratpótlási határidő tehát nem minősül jogvesztőnek!

Belföldi adóalanyok is hivatkozhatnak a döntésre áfaellenőrzések során?

A döntés a külföldi vállalkozások mellett a belföldi adózók számára is hivatkozási alapot teremthet az olyan esetekben, amikor az adóhatóság vagy a bíróság azért nem veszi figyelembe az adózó által előadott tényt, bizonyítékot, mert ezek benyújtására az észrevételezésre nyitva álló határidőt követően került sor.

* * *

Amennyiben jelen hírlevéllel kapcsolatban kérdése merülne fel, forduljon bizalommal adótanácsadó kollégáinkhoz!

A külföldön megfizetett ÁFA visszaigénylése bonyolult, és sok buktatót tartalmazó folyamat lehet, ezért egyes esetekben mindenképpen javasolt szakértő bevonása is az eljárásba. A VGD Hungary tapasztalt adótanácsadói készséggel állnak az Ön rendelkezésére a külföldi ÁFA visszaigénylése során is!