Legfrissebb áfa-témájú Európai Bírósági döntések (II. rész)
A mai hírlevélben folytatjuk az Európai Bíróság a 2022. április 7-én megjelent, hozzáadottérték-adót érintő döntéseinek az ismertetését. Ezúttal a főtanácsnoki indítványokat tekintjük át. A főtanácsnok indítványai nem bírnak jogerővel, de a Bíróság jövőbeli határozatai általában az abban foglalt jogértelmezést követik.
C‑696/20 - B. kontra Dyrektor Izby Skarbowej w W.
A holland székhelyű társaság („B”) legalább három gazdasági szereplő részvételével zajló láncolatában vett részt közvetítőként. Árukat vásárolt a lengyelországi székhelyű társaságtól („BOP”), és továbbértékesítette ezen árukat saját, más tagállamokban található vevőinek. Bár ez a lánc nem járt együtt csalással, és bár a hozzáadottérték‑adót (héa) ténylegesen minden szakaszban bevallották, a lengyel hatóságok mégis úgy vélték, hogy ez tévesen történt, mivel az azon fuvarozáshoz kapcsolódó termékértékesítést, amellyel az árukat közvetlenül a BOP‑tól elszállították a B végső vevői részére, tévesen minősítették. Míg B az első ügyletet (a BOP B részére történő értékesítését) belföldi ügyletként kezelte, a második ügyletet (B saját értékesítéseit a vevői részére) pedig Közösségen belüli ügyletnek tekintette, és az utóbbihoz kapcsolta a fuvarozást, addig a lengyel hatóságok a fuvarozást, és így a Közösségen belüli jelleget az első ügylethez kapcsolták.
Ezen átminősítés arra vezette a lengyel hatóságokat, hogy alkalmazzák az ún. fikciós teljesítési hely szabályt. Ez alapján Közösségen belüli termékbeszerzés esetében, amennyiben nem igazolható, hogy a termék beszerzője az adót a termék érkezési tagállamában megfizette, úgy az adó abban a tagállamban fizetendő, amely tagállam adószámát a vevő a termék beszerzésekor használja. Mivel B nem tudta bizonyítani, hogy a termékek végső rendeltetési helye szerinti tagállamokban az átminősített Közösségen belüli termékbeszerzésre kivetették a héá-t, a lengyel hatóságok a B által e beszerzéshez használt lengyel héa‑azonosítószám alapján követelték a héa megfizetését annak ellenére is, hogy az adót a B vevői már felszámították.
A főtanácsnok véleménye szerint a fikciós teljesítési hely szabály alkalmazása független attól, hogy a termék beszerzője mely ország adószámát használja a termék beszerzésekor (nem kizáró ok a termék feladási országa szerinti adószám használata sem). A fikciós teljesítési hely szabály szerinti adóztatás alkalmazhatósága a láncértékesítés esetében az első értékesítése kapcsán attól függetlenül fennállhat, hogy a második értékesítés tekintetében az adó a termék érkezési helyén megfizetésre került. Azonban, amennyiben az első értékesítés, mint Közösségen belüli értékesítés, kapcsán az adómenetességet a belföldi hatóságok vitatják, úgy az ehhez kapcsolódó Közösségen belüli beszerzésre nem állapítható meg adókötelezettség, mivel a Közösségen belüli beszerzéshez kapcsoló adófizetési kötelezettség feltélezi a Közösségen belüli értékesítés adómentességét.
C-294/21 - Navitours SARL
A HÉA irányelv megfelelő rendelkezései alapján személyszállítás teljesítési helye az a hely, ahol – a megtett útszakasszal arányosan – a személyszállítást ténylegesen teljesítik.
A főtanácsnok véleménye szerint abban a speciális helyzetben, ha a személyszállítás teljesítési helye egy olyan területen van, amely az tagállamok által kötött nemzetközi megállapodások alapján több tagállam fennhatósága alá tartozik, úgy a közös hozzáadottérték-adó rendszerével nem ellentétes, ha a két tagállam megállapodása szerint megosztják egymással az adóztatási jogot vagy az adóztatás jogát kizárólag az egyikük gyakorolja. Ez utóbbi esetben a másik állam elveszíti az adóztatási jogát az ügylet vonatkozásában.
Az említett jogesetekben hozott bírósági döntésekből és főtanácsnoki indítványokból a közös hozzáadottértékadó-rendszer szabályai elvi szintű értelmezésének újabb, modern nézőpontja válik megismerhetővé, amely nagyban befolyásolja a nemzeti hatóságok jogértelmezési tendenciájának a jövőbeni alakulását.
2022. április 20.
