Magyar munkavállalók külföldön, kiküldött munkavállalók Magyarországon

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre több magyar munkavállaló dolgozik külföldi munkáltatónak, illetve külföldiek is gyakran költöznek változatos indokokkal Magyarországra. A következő hetekben egy hírlevélsorozattal jelentkezünk, amelyben az ilyen jellegű munkavállalás különböző aspektusait fogjuk részletesen ismertetni: a teljesség igénye nélkül foglalkozunk a külföldről történő távmunkavégzés szabályaival, megvizsgáljuk a külföldi foglalkoztató feladatait magyar munkavállaló foglalkoztatása esetén, országspecifikus esettanulmányokat mutatunk be stb.

A mai bevezető hírlevelünkben azon kérdésköröket ismertetjük, amelyeket általában megvizsgálunk, ha magyar Ügyfeleink külföldön foglalkoztatnak munkavállalókat, illetve külföldi Ügyfeleink magyar munkavállókat vesznek fel.       

Olyan események, mint egy külföldi üzleti tárgyalás, konferencia, rövidebb tanulmányút vagy cégcsoporton belüli utazások szinte minden vállalkozás életében előfordul, ezek jellemzően szintén kiküldetésnek minősülnek, amelyre érdemes jó előre felkészülni adó- és társadalombiztosítási szempontból.

Emellett a koronavírusjárvány-időszakban megnövekedett a kizárólag távmunkában dolgozó munkavállalók száma, akik külföldi munkáltatójuknak Magyarországról végzik a tevékenységüket.

Rengeteg kapcsolódó kérdés felmerül, amelyeket javasolt tisztázni, ha a munkavégzés rövidebb vagy hosszabb ideig egy másik országban történik:

• Melyik országban kell megfizetni a munkaviszony után a személyi jövedelemadót?
• Miként alakul a biztosítási jogviszony?
• Szükség van-e hatósági igazolásokra (pl. adóügyi illetőség igazolása, biztosítási jogviszony igazolása)?
• Milyen juttatásokat kíván adni a munkáltató/fogadó társaság munkavállalónak (napidíj, lakhatási támogatás, egészség-, balesetbiztosítás, céges autó, céges telefon stb.), ezek mely országban és milyen adófizetési kötelezettség alá esnek? Adható-e adómentesen valamely juttatás a fogadó országban?
• Szükség van-e munkavállalási engedélyre?
• Milyen feladatai, kötelezettségei vannak a külföldi munkáltatónak és magának a munkavállalónak?
• Milyen munkaszerződésre/kiküldetési szerződésre van szükség?
• Figyelembe kell-e venni a fogadó ország munkajogi rendelkezéseit (pl. minimálbérre, kötelező munkaközi szünetekre, szabadságra vonatkozó szabályokat)? Mekkora kockázatot vállalnak a vállalkozások, ha nem teljesítik az előírásokat?

Abban az esetben, ha az országváltásra az Európai Unión belül kerül sor, a közösségi jog elég részletesen foglalkozik a fenti tisztázandó kérdésekkel, azonban a jogszabályi rendelkezések értelmezése laikusként nem mindig egyszerű. Harmadik országos viszonylatban pedig akár egyedi, komplexebb megoldásokra is szükség lehet.

Tudatos tervezéssel a szakértő bevonása mellett az országokon átívelő munkavégzéshez kapcsolódó bármely adó- és társadalombiztosítási kockázat teljesen megszüntethető vagy jelentősen csökkenthető. Ehhez a VGD Hungary teljeskörű szolgáltatást biztosít, továbbá a Nexia nemzetközi tanácsadócég-hálózatba tartozó partnercégeink minden szükséges támogatást nyújtanak mind az egyes országok nemzeti joga szerinti rendelkezések megértésében, mind pedig az előírt adminisztrációs feladatok elvégzésében.  

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.