Milyen adatszolgáltatási, adózási kötelezettségekkel kell számolniuk
a külföldi webshopoknak, digitális platformoknak 2024-ben?
2024. január 1-től életbe lépett azon szabályozás, amely negyedévente kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatókat a határon átnyúló fizetésekről való adatszolgáltatásra. A jelentéstételi kötelezettség megnehezíti azon trükköző webshopok helyzetét, amelyek eddig nem a magasabb áfakulccsal rendelkező célországokban (pl. Magyarország) teljesítették adózási kötelezettségüket, a 10.000 euró összegű értékhatár átlépése esetén. Ennek következményeként a külföldi webáruházak által kínált termékek magasabb áron érhetőek el mostantól. A külföldi webáruházakat az Adóhatóság is kiemelt figyelemmel követi, a 2023-as NAV ellenőrzési tervében a webhelyeken, portálokon értékesítők tevékenységét kiemelt kockázatúnak minősítette az Adóhatóság.
Az Adóhatóság a pénzforgalmi szolgáltatóktól és a digitális platformüzemeltetőktől kap adatokat a webshopok értékesítési tevékenységére nézve.
I. Pénzforgalmi szolgáltatók jelentéstételi kötelezettsége 2024. január 1-től
A pénzforgalmi szolgáltatók (például: bankok) az idei évtől kötelesek adatot szolgáltatni a NAV felé a határon átnyúló fizetések adatairól, tekintettel arra, hogy a határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése, új adóellenőrzési eszközök bevezetését indokolja. A jelentéstételi kötelezettség egy újabb eszközt biztosít tehát az Adóhatóság részére a határon átnyúló elektronikus kereskedelmi ügyletek utáni általános forgalmi adó fizetési kötelezettség teljesítésének monitorozására, melyre azonban korábban nem volt lehetőség, mivel az Adóhatóság nem rendelkezett az adóbeszedést lehetővé tevő valamennyi szükséges információval.
A szabályozás értelmében a hatóságok 2024-től képes relatív magas pontossággal tudják megbecsülni a webshopok által fizetendő áfa, kiskereskedelmi adó, környezetvédelmi termékdíj, EPR stb. mértékét.
II. A digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettsége (DAC7)
2023. január 1-től bevezetésre került a platformszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége, amely az Európai Unió DAC-irányelvének a módosítását (DAC7) tükrözi. Az adatszolgáltatás célja, hogy az Adóhatóság pontosan megállapíthassa és ellenőrizhesse a magánszemélyek és a jogi személy értékesítők digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységeiből Magyarországon szerzett bruttó jövedelmeit.
III. Milyen adókötelezettségek merülhetnek fel a digitális platformok esetében?
Az utóbbi időben a magyar jogalkotásban tendenciaként jelenik meg, hogy olyan, belföldön egyébként le nem telepedett vállalkozásokra is adókat akarnak kivetni, amelyek külföldről határon átnyúló értékesítéseket végeznek Magyarországra. Emiatt számos külföldi értékesítőnek (tipikusan online felületek) magyar adókötelezettséggel kell számolnia akkor is, ha nincs cége, fióktelepe, képviselete Magyarországon. Ez azt is jelenti, hogy bár áfában a vállalkozások élhetnek ugyan az egyablakos OSS rendszer által biztosított előnyökkel, a többi adókötelezettség teljesítése érdekében viszont be kell jelentkezniük Magyarországon.
a. Általános forgalmi adó (ÁFA)
A Közösségen belül történő online távértékesítőknek szükséges áfafizetési kötelezettséggel számolniuk a célország szerinti szabályok alapján, melynek értelmében áfaregisztrációs eljárást kellene lefolytatniuk minden olyan tagállamban, ahova az értékesítésük irányul. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében azonban javasolt az egyablakos rendszer igénybevétele, amely által elegendő egy tagállamban regisztrálni és ott az összes tagállami áfát bevallani, tekintettel arra, hogy a fizetendő áfát a tagállamok adóhatóságai elszámolják egymás között.
Az érintettek 2021. júliusától jelentős módosulást észlelhettek a szabályozás vonatkozásában, ugyanis 35.000 euróról 10.000 euróra csökkent azon értékesítési összeghatár, amelynek átlépése esetén a webshop üzemeltető köteles a célország szerinti adózást választania. Az összeghatárt az értékesítések összesítésével szükséges meghatározni.
b. Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR)
2023. július 1-jétől azon társaságoknak, melyek külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatások keretében belföldre értékesítenek árut, EPR-díjat kell fizetniük az általuk forgalmazott egyes termékek és csomagolások után.
c. Környezetvédelmi termékdíj (EPC)
A környezetvédelmi termékdíjat többé-kevésbé az EPR által lefedett termékkörök és csomagolások után kell számítani a határon átnyúló távértékesítések kapcsán az EPR-hez hasonlóan. Tekintettel arra, hogy az EPR díj levonható a termékdíjból, effektív fizetési kötelezettség nem merül fel, viszont a termékdíjat így is megfelelően adminisztrálni kell (meg kell állapítani és be kell vallani stb.)
d. Népegészségügyi termékadó (NETA)
A népegészségügyi termékadó bizonyos, egészségre fokozottan káros élelmiszerek (pl. üdítők, energiaitalok, sós snackek, alkoholos italok és cukrozott készítmények stb.) után fizetendő. A termékadót az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítőnek vagy annak beszerzőnek kell megfizetni, aki belföldön saját termék előállításához használja fel az adóköteles terméket.
e. Kiskereskedelmi adó
Ha a távértékesítő társaság árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, akkor kiskereskedelmi adófizetési kötelezettsége is keletkezik Magyarországon. Ennek kapcsán éves beszámolót kell készítenie, illetve a főszabály szerint az adóelőleg-fizetési kötelezettséget évente két egyenlő részletben, az adóév hetedik és tizedik hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni.
***
Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez.
Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja, s nem tekinthető tanácsadásnak.
