Munkaerőkölcsönzők és légitársaságok figyelem!

Újabb adó- és regisztrációs kötelezettségek merülnek fel a külföldi vállalkozások magyarországi telephelyei esetében. A munkaerőkölcsönzőknek és légitársaságoknak helyi iparűzési adót és innovációs járulékot kell fizetniük Magyarországon 2024-től.

Emlékeztetőül: a nyári adócsomag alapján a külföldi munkaerőkölcsönzőknek és légitársaságoknak is iparűzési adót (és vélhetően további adókat) kell fizetnie Magyarországon. Az új telephelyszabályok alapján egyértelmű az a jogalkotói szándék, miszerint egyre több külföldi szolgáltatót szeretnének magyar adóztatási joghatóság alá vonni, másfelől a belföldi szolgáltatóknak is többletadminisztrációt – és szélsőséges esetben akár adótehernövekedést is – jelenthetnek az új szabályok.

A fenti tendenciába illeszkedik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó külföldi pénzügyi és befektetési szolgáltatók tranzakciós illetékfizetési kötelezettségének a törvényi szintre emelése, nem beszélve arról, hogy a külföldi webshopoknak is egyre több magyar adóval (termékdíj, EPR díj, kiskereskedelmi adó, népegészségügyi termékadó stb.) kell számolniuk. Ez utóbbiakról külön hírlevélben számolunk be.

Belföldi iparűzési adó (HIPA) telephelyük keletkezik a külföldi munkaerőkölcsönzőknek és légitársaságoknak, a beföldi szolgáltatóknak pedig meg kell osztania a HIPA – alapot.

A nyári adócsomag egyik sarkalatos kiegészítése az eddigiektől eltérő módon állapítja meg számos bel- és külföldi cég telephely tényállását.

A helyi adókról szóló törvény 52. § 31. pontja néhány kivétellel alapvetően a fizikai telephelyfogalomból indul ki, azaz akkor tekint egy adózót egy adott önkormányzat területén telephellyel rendelkezőnek, amennyiben annak fizikai létesítménye (üzlethelyisége, irodája, raktára stb.) van, amelyet meghatározott jogcímen vállalkozási tevékenység folytatásához használ.  

Ezen szemléletmód változik meg a jövőben, ugyanis a

• a munkaerőkölcsönzők esetében a kölcsönzött munkavállalók munkavégzéséhez,
• a légitársaságok esetében pedig a járatuk indulásához köti a jogalkotó a telephely keletkezését.

Tehát egyik esetben sem egy saját fizikai hely megléte, hanem sokkal inkább a szolgáltatásnyújtás ténye alapozza meg az adott település adóztatási jogát.

A munkaerő-kölcsönzés esetében a korábbiakhoz képest szigorító passzus került be a HIPA törvénybe. A jövőben előreláthatóan telephelye keletkezik azon önkormányzat illetékességi területén a munkaerő-kölcsönzőnek, ahol a munkaerő-kölcsönző által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra (2625 teljes munkaidős munkanap) időtartamban munkát végeznek.

Mit jelent ez a belföldi és külföldi munkaerő-kölcsönzők számára? A HIPA mellett még milyen további kötelezettségekkel kell számolni?

A belföldi szolgáltatók esetében ez többletadminisztrációt és elméletileg az adófizetési kötelezettség növekedését is eredményezheti. A többletadminisztráció az adóalap székhely és telephely(ek) közötti megosztásából ered, amelyet személyi jellegű ráfordítás (esetleg eszközérték alapján történő) arányosítással, valamint – 100 millió Ft adóalap felett – vegyes módszerrel kell elvégezni. Az egyes önkormányzatok által alkalmazott eltérő iparűzési adókulcsok miatt ez akár többlet adóterhet is jelenthet az adott vállalkozásnak. Az új szabály nem korlátozza az így keletkező telephelyek számát.

A külföldi munkaerő-kölcsönzők esetében a magyarországi telephely(ek) keletkezése elsősorban HIPA fizetési kötelezettséget eredményez majd. Amiatt azonban, hogy az Innovációs járulék törvény tavalyi módosítása a Helyi adó törvény szerinti telephelyeket is adókötelezettség alá vonta, a HIPA-kötelezettség automatikusan maga után vonja az innovációs járulék fizetési kötelezettséget is. Az innovációs járulék fizetési kötelezettség azért is tűnik elkerülhetetlennek, mert adózási telephelyekre nem vonatkozik a kkv-mentesítés.

Az előzőeken túlmenően a 183 napot meghaladó munkaerő-kölcsönzés már társasági adó szempontból is felveti a telephely keletkezését, így azon országok esetében, amelyekkel fennálló kettős adóztatási egyezményünk tartalmazza a szolgáltatásnyújtási telephely tényállást, még a társasági adókötelezettséget is meg kell vizsgálni. Amennyiben társasági adó szempontból is telephely keletkezik, úgy a külföldi vállalkozás és a telephely közötti ügyletek tekintetében transzferár-kötelezettségek is felmerülhetnek, sőt a jövőben a telephelyet is figyelembe kell venni a globális minimumadó szabályok szempontjából.

A fenti kötelezettségek csak az EGT-tagállamban székhellyel rendelkező társaságokat érinthetik, mivel harmadik országban, EGT-n kívüli székhellyel rendelkező vállalkozások az Mt. alapján nem kölcsönözhetnek munkaerőt.

Mi a helyzet a légitársaságokkal?

A légitársaságoknak is a munkaerőkölcsönzőkhöz hasonló változásokkal kell majd számolniuk. A légi személyszállítást végző vállalkozóknak telephelyet keletkeztet az a repülőtér, ahonnan a járataik indulnak, és így HIPA kötelezettségük merül fel azon önkormányzat felé, melynek illetékességi területén található az adott repülőtér. Esetükben a nettó árbevételük részét képezi a vállalkozó Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás (pl. poggyász-szállítás, VIP váró igénybevétele, elsőbbségi elhelyezés stb.) ellenértéke is. Míg a belföldi társaságokat ez leginkább adminisztratív teherként éri a HIPA esetleges, telephely szerinti önkormányzatok közötti felosztása miatt (a megosztás tekintetében speciális módszert kell alkalmazniuk), addig a külföldi társaságok számára emellett egy új adóterhet is fog jelenteni, amely - a munkaerőkölcsönzőkhöz hasonlóan – innovációs járulékfizetési kötelezettséget is von maga után.

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.