Munkavállalók mobilitása: külföldi anyacégtől kapott részvényjuttatás adózása

Hírlevélsorozatunk záró részében magyar munkáltató által foglalkoztatott magyar munkavállalók külföldi anyacégtől kapott részvényjuttatásból származó jövedelmének megállapítása és a kapcsolódó adófizetési kötelezettség lesz a témánk.  

Multinacionális vállalatcsoportok esetében a munkavállalói ösztönzőprogram részeként a munkavállalóknak gyakran lehetőségük van a külföldi anyacég részvényeire szert tenni. A részvényprogram szabályainak megfelelően a munkavállalók - kedvezményes áron vagy teljesen ingyen - juthatnak hozzá az anyacég részvényeihez, vagy a részvényre beváltható opciós jogra válnak jogosulttá. 

Bár a külföldi részvényprogramok az adott ország jogszabályi környezetének egyedisége miatt sokszínűek lehetnek, azonban abban hasonlóak egymáshoz, hogy bizonyos várakozási („megszolgálási”) időhöz kötik a részvényekhez/részvényopciókhoz való hozzáférést, vagyis az azokkal való teljeskörű rendelkezés időpontját.

A munkavállaló ingyenesen vagy a fizetésének egy bizonyos százalékának ellenében kedvezményesen válik jogosulttá bizonyos számú részvényre vagy opciós jogra, amellyel egy meghatározott idő eltelte után rendelkezhet. Ekkor általában automatikusan megnyílik a munkavállalók részére a teljeskörű rendelkezési jog vagy - opciók esetében - döntési joguk keletkezik arra, hogy mikor vásárolnak céges részvényt.

Mely időpont számít a jövedelemszerzés napjának?

A magyar szabályok szerint az adókötelezettség a részvények vásárlására való jogosultság lehetőségének megnyíltakor („granting date”) még nem keletkezik. Ez csak akkor következik be, amikor lejár a várakozási időszak („vesting period”) és rendelkezési jogosultságot is kap az érintett magánszemély az adott részvényügyletek végzésére („vesting date”) - vagy amikor ténylegesen él is ezzel a jogával. (Magyarországon az előbbi időpontban van a jövedelemszerzés napja, azonban vannak országok, ahol az adójogszabályok alapján a jövedelemszerzés napja ez utóbbi időponthoz köthető).

Az adókötelezettség beálltakor szükséges megvizsgálni a jövedelemben részesülő munkavállaló adóügyi illetőségét. Amennyiben az Szja törvény és a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (ha van) alapján a munkavállaló magyar adóügyi illetőséggel bír, úgy az adót Magyarországon kell megfizetni. Azonban a részvényprogram feltételeinek ismerete is nagyon fontos, mivel, amennyiben a jövedelem egy múltbeli, hosszabb időszak vonatkozásában illeti meg a munkavállalót, aki ezen időszak alatt több országban is végzett munkát, akkor előfordulhat, hogy az adóztatási jog több országot is megillet, így a jövedelmet arányosítani szükséges.

Mi lesz az adó alapja és milyen közterhekkel kell számolni?

Az adó alapja ingyenes szerzés esetében a részvény, - illetve forgalomképes opció esetén - az opció piaci ára, kedvezményes juttatás esetében pedig a piaci ár, csökkentve a munkavállaló által megfizetett összeggel. A közterhek megfizetésére a magánszemély kötelezett, tekintettel arra, hogy a juttató nem minősül Magyarországon kifizetőnek. A jövedelmet 15% szja és 13% szocho terheli, amelynek alapja az Szja törvény speciális szabálya alapján a jövedelem 89%-a.

Keletkezhet-e egyéb jogcímen is jövedelem az értékpapír tartása/eladása során?

Az értékpapír tartása során a magánszemély kamatbevételt és osztalékbevételt is realizálhat, amelyek tekintetében a magánszemély illetőségének vizsgálata alapján szintén bevallási és adófizetési kötelezettség keletkezhet Magyarországon.

Az értékpapír értékesítésekor, amennyiben az eladási ár magasabb, mint az értékpapír szerzéskori értéke, akkor a különbség árfolyamnyereségként adózhat Magyarországon.

Tekintettel arra, hogy az értékpapírokat általában külföldi anyavállalat/tagvállalat juttatja, így sem a szerzéskor, sem pedig a tartás során és az értékesítéskor realizált jövedelem nem fog megjelenni a munkavállalók magyar SZJA-bevallás tervezetében. A bevallástervezet kiegészítésekor tehát a magánszemélynek figyelemmel kell lennie arra, hogy ezen adatokat megfelelően szerepeltesse a bevallásban.

Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a NAV az országok közötti automatikus információcserék alapján megállapíthatja az eltéréseket és felhívhatja a magánszemélyt ezen jövedelmek bevallására és az adófizetési kötelezettség teljesítésére. Az elmulasztott kötelezettségeit a magánszemély a megadott határidőn belül pótolhatja, mely esetben nem kell egyéb szankcióra számítania. Azonban, ha a magánszemély nem működik együtt az adóhatósággal, akkor adóhiány, adóbírság, késedelemi pótlék és mulasztási bírság kiszabására is számíthat.

Könnyen belátható, milyen komplex háttértudást igényel annak megállapítása, hogy a magánszemély mely országban, mely időpontban és milyen adóalap figyelembevétel kötelezett a részvényjuttatásból származó jövedelme megállapítására, bevallására és a közterhek megfizetésére. Ez a feladat még bonyolultabbá is válhat, ha a munkavállaló munkavégzési helye folyamatosan változik, illetve ha több évre visszamenőleg szükséges bevallania az elmulasztott jövedelmeket és az adófizetési kötelezettséget meghatározni.

VGD Hungary teljeskörű szolgáltatást biztosít a részvényprogramok alapján realizált jövedelem megállapítása, bevallása és a kapcsolódó közterhek megfizetése tekintetében felmerülő feladatok elvégzéséhez, továbbá a több mint 100 országban jelenlévő Nexia nemzetközi tanácsadócég-hálózatba tartozó partnercégeink minden szükséges támogatás nyújtásában segítik ügyfeleinket, amennyiben a részvényprogram sajátosságai ezt megkövetelik.

Budapest, 2023. február 02.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak