Munkavállalók mobilitása: munkavégzés Svájcban

A munkavállalói mobilitásról szóló hírlevélsorozatunk mai részében kitérünk Svájcra, mint a magyar tekintetben mind gyakrabban előforduló kiküldetési célpontok egyikére. Összefoglaljuk a svájci kiküldetések legfontosabb munkaügyi, adózási és társadalombiztosítási tudnivalóit, amelyekkel a magyar társaságoknak érdemes tisztában lenniük még a kiküldetés megkezdése előtt.

Svájc nem európai uniós államként csatlakozott az EU 96/71/EU Bizottság irányelvhez („Kiküldetési irányelv”), mely meghatározza azon minimális munkafeltételeket, amelyeket a tagországoknak biztosítaniuk kell egy másik tagállamban történő munkavégzés esetén.

A Kiküldetési irányelv mindazonáltal csak az általános elvek szintjén köti a tagállamokat. A kiküldöttek tekintetében irányadó és kötelezően betartandó munkaügyi részletszabályokat minden tagállam jogosult saját maga előírni, így a kiküldetés előtt javasolt ezeket megismerni.

Az alábbiakban összegezzük a svájci kiküldetések legfontosabb sajátosságait.

Mint bármely országba irányuló kiküldetés esetében, itt is mindenképpen javasolt egy kiküldetési szerződés készítése, amelyben a kiküldetéssel összefüggésben a felek megegyeznek:

• a kiküldetés tervezett idejében,
• a kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítésben és annak finanszírozási módjában (bankkártya, készpénzelőleg stb.),
• az egyes juttatások konkrét feltételeiben (beleértve azok típusát és mértékét).

A svájci munkavégzéshez kapcsolódóan továbbá az első és legfontosabb, hogy a svájci hatóságoknál legalább 8 nappal a kiküldetést megelőzően be kell jelenteni minden olyan kiküldetést, amely nem haladja meg a 90 napot (90 napon túl már csak munkavállalási engedéllyel lehetséges a svájci munkavégzés, amely további adminisztrációs kötelezettségekkel járhat a kiküldő társaság és a foglalkoztatott részére).

A svájci hatóságok részletes információt várnak el a kiküldöttek foglalkoztatása kapcsán, többek között a munkavállaló teljes munkatapasztalata, pontos végzettsége és a munkaköre vonatkozásában.

A Kiküldetési irányelv értelmében Svájc előírja továbbá a svájci minimálbér kifizetésének kötelezettségét a Svájcban töltött munkanapok vonatkozásában. E tekintetben érdemes tudni, hogy Svájcban nincs nemzeti szinten szabályozott minimálbér, az egyes szakmák esetében irányadó minimálbér összege főként az érvényben lévő kollektív szerződések alapján, illetve annak hiányában az életkor, a képzettségi szint és a szakmában eltöltött idő függvényében kerül meghatározásra.

Megjegyezzük, hogy a minimálbér összegébe beleszámít a kiküldetéshez kapott napidíj összege (ha ezen költséggel kapcsolatban a munkavállalóknak nem szükséges a munkáltató részére elszámolniuk), ugyanakkor nem vehető figyelembe munkabérként az utazási- és a szállásköltségek munkáltató általi megtérítése.

Fontos azt is végiggondolni, hogy milyen típusú tevékenységet fognak végezni Svájcban a munkavállalók: például csak egy tréningen vesznek részt vagy konkrétan bekapcsolódnak a fogadó társaság munkafolyamataiba, fentieknek ugyanis szintén jelentősége lehet a svájci minimálbér tekintetében.

Adózási szempontból a kiküldetés kapcsán főként az alábbi tényezőknek van jelentősége:

• a kint töltött időszak meghaladja-e az érintett adóévben a 183 napot,
• a munkavégzésért járó munkabért és egyéb juttatásokat a küldő vagy a fogadó svájci cég viseli,
• keletkezik-e a magyar társaságnak telephelye Svájcban a munkavállalók kiküldetése kapcsán,
• integrálódnak-e a munkavállalók a fogadó társaság szervezetébe?

Fenti tényezők vizsgálata kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez alapján lehet eldönteni, hogy a svájci munkavégzésért kapott bér és egyéb juttatások Magyarországon vagy Svájcban válnak adókötelessé.  

Társadalombiztosítási szempontból fontos az A1 igazolás magyar egészségbiztosítási hatóságtól való beszerzése, amely azt bizonyítja, hogy a munkavállalók a magyar társadalombiztosítási rendszer hatálya alatt állnak, ezért a 2 évet meg nem haladó kiküldetés esetén, amennyiben a foglalkoztatásra vonatkozó egyéb feltételek is teljesülnek, a svájci munkanapok tekintetében svájci társadalombiztosítási járulék megfizetésére nem áll fenn kötelezettség.

Tapasztalataink alapján a svájci hatóságok nagyon komolyan veszik a kiküldöttek svájci regisztrációját érintő kötelezettséget, illetve a svájci minimálbér kifizetéséhez és a svájci munkafeltételek betartását érintő kötelezettséget. Ellenőrzés esetén a bírság összege akár 40.000 CHF is lehet vagy a mulasztás a svájci munkavégzéstől való ideiglenes eltiltáshoz is vezethet. A fentiek nem mentesítik a munkáltatót a svájci minimálbér és - esetlegesen - a svájci személyi jövedelemadó megfizetése alól.

A VGD Hungary teljeskörű szolgáltatásai a svájci kiküldetések esetében is segítik biztosítani a törvényi megfelelőséget. A Nexia nemzetközi tanácsadócég-hálózatba tartozó partnercégeink minden szükséges támogatást nyújtanak az Ügyfeleinknek mind az egyes országok nemzeti joga szerinti rendelkezések megértésében, mind pedig az előírt adminisztrációs feladatok elvégzésében.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak