Sajtószemle

dr. Horváth Zoltán tax manager

kollégánknak
a Telekom Hello Biznisz szakértőjeként megjelent cikkeiből

Így kerüld el, hogy a NAV megbírságoljon! –  I. rész

Bizonyára ismerős az a gyomortáji szorító érzés, amelyet akkor tapasztal az ember, amikor az ügyfél- vagy cégkapujára a NAV-tól hivatalos levél érkezik. Bár a hivatalos kommunikáció már évek óta a szolgáltató adóhatóságról szól, a fejekből nehéz kitörölni, hogy ha az adóhatóság keres minket valamilyen okból, az bizonyos mértékű fenyegetettséget (bírságot, ellenőrzést stb.) jelenthet. Kétrészes cikksorozatomban a NAV bírságolási gyakorlatának lényegesebb aspektusait foglalom össze különös tekintettel arra, hogyan kerülhető el, miképpen enyhíthető a bírságteher. Első cikkemben általánosságban véve az adóhatósági szankciókkal és az adóbírsággal, a másodikban pedig a mulasztási bírsággal és a késedelmi pótlékkal foglalkozom.

Az adózói minősítés rendszerének 2016-os bevezetése óta a NAV bírságolási mechanizmusa a korábbinál jóval összetettebbé vált. A szankcionálás azóta szoros összefüggést mutat a megbízható, általános, valamint kockázatos adózói kategóriákkal. Az adózói minősítés a differenciált adóhatósági megközelítést szolgálja: a megbízható adózókat pozitív, a kockázatos adózókat viszont negatív módon diszkriminálja az általános minősítésű vállalkozásokhoz képest. Ez a megkülönböztetés legnyilvánvalóbban a szankciókiszabás terén mutatkozik meg: a megbízható adózók az általánosnál enyhébb, míg a kockázatos adózók súlyosabb bírságokkal számolhatnak.

Az adózói minősítés kapcsán fontos rögzíteni, hogy a – jellemzően több éve működő – cégbejegyzésre kötelezett szervezetekre vonatkozik, egyéni vállalkozókra, adószámmal gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyekre nem. Az adózói minősítés előnyei és hátrányai kizárólag az állami adóhatóság (NAV) előtti eljárásban jelentkeznek, az önkormányzati adóellenőrzések során nem.  Azaz az adózói minősítés szabályai kizárólag bt-k, kkt-k, kft-k, zrt-k, egyéni cégek stb. állami adóhatóság előtti ügyeiben bírnak jelentőséggel. Az említett személyi kör önkormányzati adóhatósági ügyeiben (pl. helyi iparűzési adó, egyéb helyi adó ellenőrzések stb.), továbbá egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek NAV és önkormányzatok előtti adóügyeibe az adózói minősítés nem „zavar be”, ezekben az esetekben az általános bírságszabályok lépnek életbe.

Lássuk, milyen eszköztár áll az adóhatóságok rendelkezésére, amikor szankciókiszabásra kerül sor:

• adóbírság,
• késedelmi pótlék,
• mulasztási bírság,
• eljárási bírság.

Az adóeljárásban az adóhatóságok a fenti fiskális jellegű jogkövetkezmények mellett egyéb intézkedéseket (pl. lefoglalás, hatósági felügyelet, üzletzárás stb.) is alkalmazhatnak, melyekről jelen írásomban csak érintőlegesen beszélek.

Az adóbírság és a késedelmi pótlék tipikusan

• adóellenőrzések során tett,
• adókülönbözetet eredményező érdemi megállapításokhoz (adóhiány és jogosulatlan visszaigénylés) kapcsolódik
• egyfajta járulékos költségként.

Ezzel szemben a mulasztási bírság

• nem feltétlenül kötődik ellenőrzéshez (adóellenőrzés keretében, illetve azon kívül is kiszabható)
• adminisztratív jellegű szankció, ami egy konkrét adókötelezettség (pl. bevallás, adatszolgáltatás stb.) elmulasztásának, késedelmes vagy hibás stb. teljesítésének a hátrányos jogkövetkezménye.

Eljárási bírságot akkor szab ki az adóhatóság, ha az adózó (vagy más személy) akadályozza az adóigazgatási eljárást (ezt pl. megjelenési kötelezettség elmulasztásával, tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával, nyilatkozattételi kötelezettség, iratpótlás elmulasztásával lehet megvalósítani).

Mivel a szankciónak a jogsértéssel arányosnak kell lennie, ezért valamennyi bírságnak maradéktalanul feltárt és tisztázott tényálláson kell alapulnia. A bírság alkalmazhatóságának és mértékének bizonyítása az adóhatóság feladata. A bírságok mértékének meghatározása során az adóhatóságnak

• egyfelől mérlegelnie kell az ügy összes egyedi körülményét (pl. az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogellenes magatartás súlyát, gyakoriságát, az adózó tőle elvárható körültekintését stb.), köteles továbbá az adózó javára szóló körülményeket is figyelembe venni,
• másfelől figyelembe kell vennie a szankcionált társaság adózói minősítésből fakadó általános sajátosságait.

Az adózói minősítés az adóbírságot, késedelmi pótlékot és a mulasztási bírságot befolyásolja, az eljárási bírságot nem.

(Az adózói minősítés bírságkiszabáskor történő figyelembevétele azonban egyes esetekben vitatható következtetéseket eredményez. Megkérdőjelezhető ugyanis, hogy miért érdemel feleannyi bírságot egy konkrét esetben ugyanolyan csalárd és szándékosan rosszhiszemű magatartást megvalósító megbízható adózó, mint az általános társai? Ugyanígy kérdéseket vet fel, hogy egy adott helyzetben tőle elvárható körültekintéssel eljáró kockázatos adózó esetében miért kell tűzön, vízen át bírságot kiszabni?)

Mit is jelent az arányosság?

Az arányosságnak van egy pozitív és egy negatív oldala.

• A pozitív oldal az, hogy a bírságot alapesetben mérsékelni lehet, kivételesen pedig mentesülni is lehet alóla. A hátrányos jogkövetkezmények alól akkor mentesül valaki, ha az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztató szerint jár el.
• Az árnyoldala viszont az, hogy törvény által meghatározott esetekben nem lehet enyhíteni a jogszabály szigorán. Ez egyrészt szándékos csalárd magatartások (pl. bevételeltitkolás, bizonylathamisítás, bizonylatok megsemmisítése stb.) esetében, másfelől rögzített bírságmérték (pl. harmadszori eredménytelen felhívást követően kiszabott mulasztásibírság, vagy beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság stb.) kapcsán fordulhat elő.

A fenti általános megjegyzések után nézzük a részleteket.

Olvassa tovább a cikket a Hello Business magazin oldalán! IDE kattintva, átnavigáljuk.

#adóbírság #eljárási bírság #mulasztási bírság #késedelmi pótlék #megbízható adózó #kockázatos adózó

Hogyan kerüld el a NAV mulasztási bírságát? – II. rész

Nem örülünk, ha a NAV keres bennünket, mert attól félünk, hogy valamit akaratunkon kívül elrontottunk, elfelejtettünk és már megjelenik lelki szemünk előtt a szankció lehetősége is. Pedig nem árt tudni, hogy az adóhatóság csak ritkán szab ki előzetes felszólítás nélkül mulasztási bírságot. Kétrészes cikksorozatomban a NAV bírságolási gyakorlatának lényegesebb aspektusait foglalom össze különös tekintettel arra, hogyan kerülhető el, miképpen enyhíthető a bírságteher. Jelen cikkemben a mulasztási bírsággal és a késedelmi pótlékkal foglalkozom.  

Mulasztási bírság

A mulasztási bírság mértékét

• elsődlegesen annak jogcíme,
• adózó hiánypótlási hajlandósága (eleget tesz-e az adóhatósági felhívásnak vagy sem),
• a konkrét mulasztás egyedi körülményei (jogellenes magatartás súlya, gyakorisága, tőle elvárható körültekintés stb.);
• illetve – általánosságban – az adózói minősítés befolyásolja.

Mulasztásnak egy kötelezettség (pl. bevallás, adatszolgáltatás stb.) hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, késedelmes teljesítése, illetve a teljesítés elmulasztása minősül.

A mulasztási bírság általános mértéke alapesetben 200 ezer Ft magánszemély, 500 ezer Ft pedig cég esetében, persze vannak kiemelt bírságtételek is (pl. foglalkoztatott bejelentésének, bejelentkezési kötelezettség elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER bírság, számla-, nyugtakibocsátás elmulasztása stb.)

A bírság több alkalommal is kiszabható, illetve egy alkalommal is többszöröződhet. Pl. online számlajelentés szabálytalansága, vagy be nem jelentett foglalkoztatott esetén számlánként/személyenként szabható ki a bírság.

Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, a NAV által kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános bírságmérték fele.

Kockázatos adózó esetében a bírság kiszabása nem mellőzhető, annak legkisebb mértéke az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 30 %-a maximuma pedig az általános bírságmérték 150 százaléka.

Fontos tudni, hogy az adóhatóság viszonylag ritkán szab ki közvetlenül, előzetes felszólítás nélkül mulasztási bírságot.

Abból a szempontból, hogy az adóhatóság bírságkiszabás előtt felhívja-e a teljesítésre az adózót vagy sem, a bírságok az alábbi két csoportba sorolhatók:

• bevallási, adat-, illeték-, változásbejelentési, adatszolgáltatási (pl. online számlaadatszolgáltatás), pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség nem, hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén háromkörös felszólítással él az adóhatóság,
• olyan kiemelt mulasztások esetében viszont, mint a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának/vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség elmulasztása, az adóhatóság nem alkalmaz hiánypótlást, így közvetlenül is kiszabható adott esetben emelt összegű bírság.

Az első csoportba tartozó bírságok kapcsán az adóhatóság háromszor is felhívhatja az adózókat a kötelezettség teljesítésére. Az első felhívásnál még nem merül fel bírságkiszabás. A második felhívással egyidejűleg az adóhatóság magánszemély esetében 50.000,- társaságnál pedig 100 ezer Ft mulasztási bírságot szab ki. Amennyiben az adózó a második felhívásra teljesíti a kötelezettséget, úgy a kiszabott bírság mérsékelhető, elengedhető. Amennyiben a másodszori hiánypótlási felhívásnak sem tesz eleget az adózó, úgy az adóhatóság további hiánypótlást ad ki és 200/500 ezer Ft bírsággal sújtja az adózót.

Ez esetben a kiszabott mulasztási bírság nem mérsékelhető.

A fenti kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén nincs lehetőség mulasztási bírság kiszabására, ha az adózó igazolási kérelemmel mentette ki késedelmét.

Lássuk azokat az eseteket is, amikor a NAV nem fog kesztyűs kézzel bánni az adózókkal:

• Amennyiben egy cég vagy magánszemély adószám nélkül folytat gazdasági tevékenységet, úgy a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatt 1.000.000,- Ft-ig bírságolható, illetve szélsőséges esetben becsléssel adóhiányt és adóbírságot, késedelmi pótlékot is megállapíthat az adóhatóság, lefoglalhatja a vállalkozás árukészleteit/eszközeit.

• Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén úgyszintén 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy az adóhatóság ez esetben is becsléssel állapíthatja meg adókülönbözetet, valamint üzletzárás is alkalmazható. Hibás, hiányos, valótlan adattartalmú bejelentés esetén alacsonyabb a kiszabható bírság mértéke.

Mit tehetünk?

• Amennyiben adóellenőrzés előtt pótoljuk a bejelentést, úgy az adóhatóság késedelem (és nem bejelentés elmulasztása) miatt szabhat ki alacsonyabb mértékű bírságot, vagy mellőzheti azt.
• Ha a bejelentésre ugyan nem került sor, de a bevallási kötelezettséget teljesítette az adózó, úgy nem szabható ki mulasztási bírság.

• Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása, valamint az EKAER bírság az egyik legszigorúbb mulasztási bírság.

Az utóbbi időben eltérő mértékű bírságot ír elő a jogszabály az érdemi és az adminisztratív jellegű tévedésekre.  Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az áruérték 40%-ig terjedő, de legalább 200/500 ezer Ft mulasztási bírság szabható ki, továbbá üzletzárás is alkalmazható. EKAER bejelentési kötelezettség elmulasztása, mennyiségi, illetve értékbeli eltérés esetén az úgyszintén az áruérték 40% -ig szabható ki bírság.  A fentiektől eltérő, nem megfelelő adattartalmú bejelentés esetén viszont jóval enyhébb bírságok alkalmazhatók.

Mit tehetünk?

• Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt kiszabott bírság kivételével bármelyik esetben lehetőség van az EKAER bírság kiszabásának mellőzésére, ha az adózó bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható.

• Kiemelt összegű bírság jár számla- és nyugtaadás elmulasztása esetén is.

A számlaadási kötelezettség, foglalkoztatotti bejelentés elmulasztása, illetve igazolatlan eredetű árú forgalmazása kedvező adózási státuszok (pl. KATA, KIVA) elvesztését is eredményezhetik.

Mit tehetünk a mulasztási bírság elkerülése, mérséklése érdekében?

• szerezzünk kedvező adózói minősítést és tartsuk meg,
• éljünk jogorvoslattal a jogellenes minősítéssel szemben,
• tegyünk eleget határidőben az adóhatóság hiánypótlási felhívásának,
• ha késedelmesen is, de érdemes pótolni a mulasztásokat önmagunktól is, mentsük ki mulasztásunkat azzal, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk az elkerülése érdekében,
• a jogellenes bírsághatározattal szemben éljünk fellebbezési jogunkkal feltárva a javunkra szóló körülményeket.

Olvassa tovább a cikket a Hello Business magazin oldalán! IDE kattintva, átnavigáljuk.

#mulasztási bírság #késedelmi pótlék #megbízható adózó #kockázatos adózó

Így adózunk a kriptovaluták után 2022-ben!

2021. végéig a magyar számviteli és adójogi szabályozás abba az illúzióba ringatta magát, hogy a kriptovaluta-jelenséget lefedik a hagyományos fogalmak és megközelítések, ezért nem igényel speciális szabályozást ez a terület. Az adózatlanul felhalmozott kriptovagyon mennyisége, illetve a definíciós nehézségekből eredő szabályozási inkoherenciák először a magánszemélyeknél érték el azt a kritikus pontot, ami elkerülhetetlenné tette a szabályok megreformálását 2022-től. A céges kriptoügyletek esetében a változás egyelőre még várat magára.

Az adózás felől közelítve a kriptovilághoz mindenekelőtt négy kérdést szükséges megválaszolni: KI, HOGYAN, MIKOR és MENNYIÉRT?

Az első kérdés arra irányul, hogy cég vagy magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozókat is) kriptoügyleteiről beszélünk-e?

A második kérdéssel azt firtatjuk, hogy milyen módon került a kriptoeszköz a jogosult „birtokába”:

• eredeti módon (pl. bányászattal, „validálással”) vagy
• vagy mástól származtatva (pl. virtuális tőzsdén, ICO (initial coin offering) keretében történő vásárlással; barter-ügylet keretében vagy tevékenység/szolgáltatás ellenértékeként stb.).

Harmadszor a megszerzés és az értékesítés időpontjaira, illetve a kettő között eltelt időtartamra; negyedszerre pedig a megszerzés kapcsán felmerült kiadásokra, járulékos költségekre és a kriptovilágon kívülre történő értékesítésen realizált bevételre kérdezünk rá.

Lássuk a részleteket!

Cégként vagy magánszemélyként kereskedjünk kriptoeszközzel?

2022-től csak a magánszemélyekre vonatkozó kriptoszabályozás vált egyértelműbbé. Aki cégként ad-vesz, vagy tart kriptoeszközt, annak továbbra is egy bizonyos fokú jogbizonytalansággal kell szembesülnie.

A céges kriptoügyletekre sem a számviteli, sem az adójogi (társasági adó, KIVA) szabályozás nem tartalmaz speciális megközelítést. Az adóhatóság – hazai számviteli szabályozásból és nemzetközi pénzügyi standardokból sem levezethető – álláspontja szerint a kriptoeszközöket követelésként kell kimutatni.

Ez a megközelítés

• egyrészt kissé elrugaszkodott a valóságtól, ugyanis a kriptoeszköz esetében egy kibocsátó és lejárat nélküli nem pénzben kifejezett fizetési ígéretről beszélünk, ami meglehetősen távol áll a számviteli értelemben vett követelésektől,
• másfelől a követelésként történő kezelés számos ellentmondást és bizonytalanságot generálhat mindenekelőtt a kriptoeszköz megszerzésekor, de a tartás időszakában is.

Például, ha bányászattal történik a szerzés, úgy már bekerüléskor halasztott bevételt kell elszámolni, így társasági adófizetési kötelezettség merülhet fel. Ezzel szemben „vásárolt” kriptoeszköz esetén beszerzéskor nem jelentkezik adóhatás.

A tartás időszakában a kriptoeszköz értékelése, illetve behajthatatlansága körül merülhetnek fel adóhatással is járó dilemmák (pl. értékvesztés elszámolása, követelés elengedése, behajthatatlan követelésként történő elszámolás, mérlegfordulónapi értékelés stb.).

A beszerzéssel és tartással szemben a kriptoeszköz kivezetése, forint/deviza ellenében történő értékesítése tűnik a hagyományos fogalmakkal leginkább kezelhető területnek, azzal ugyanis nehéz vitába szállni, hogy a kriptoeszköz kriptovilágon kívülre történő értékesítésekor egy hozam vagy veszteségjellegű különbözet keletkezik, ami adókötelezettséget idézhet elő (ezzel szemben a kriptovilágon belüli átváltás minden bizonnyal nem eredményez adókötelezettséget). A hozam társasági adóban közvetlenül – az eredmény keletkezésekor – válik adókötelessé, KIVÁ-ban viszont „csak” osztalékfizetéskor kell adót fizetni. Az esetleges veszteség társasági adóban felhasználható a következő 5 évben a pozitív adóalap 50 %-ig, illetve KIVÁ-ba történő átlépés esetén is érvényesíthető a továbbiakban.

A kérdőjelek mellett a bizonyosságot az ÁFA-megítélés jelenti: az Európai Bíróság gyakorlata alapján a kriptoeszközök fizetőeszköznek minősülnek, a velük folytatott kereskedés pedig adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenység. A kriptoértékesítés tehát nem eredményez ÁFA-kötelezettséget, viszont a kriptotevékenységekhez kapcsolódó költségek ÁFÁ-ja sem vonható le alapesetben.

Egy szó, mint száz: a magyar számviteli szabályozás hiátusai miatt a céges kriptoügyletek megítélése jelen pillanatban is ellentmondásos, ez a fajta jogbizonytalanság pedig nem kedvez a kriptokereskedőknek. A szabályozás nem kezeli az eredeti kriptoszerzés bizonytalanságát (a bányászat nem minden esetben sikeres), így kétséges az esetleges veszteség elszámolhatósága, kérdőjelek vannak továbbá a kriptoeszköz tartási időszakban történő értékelése, az ICO-ból származó hozamok minősítése, illetve a telephely kérdés körül is stb.

Megoldást ezen a téren is a szabályozás egyértelműsítése jelenthet: a nemzetközi szabályok hazai implementálása folytán nagy valószínűséggel a céges kriptoeszközökre is sokkal inkább immateriális javakként/készletként fogunk tekinteni a közeljövőben, semmint követelésként.

Ezzel szemben a magánszemélyként folytatott kriptoügyletek szabályozása 2022. január 1-től pontosításra került, így ez már most is kiszámíthatóbb terep az érintetteknek.

Mi változott a 2022. január 1-jét megelőző szabályozáshoz képest?

2022. előtt a kriptoeszközök megszerzése és értékesítése is minden esetben adókötelezettséget eredményezhetett függetlenül attól, hogy kriptovilágon belül történt-e, vagy kriptovilágból való kikerüléssel járt-e:

• a megszerzés tekintetében a szabály nem tett különbséget, hogy mástól történő szerzéssel vagy előállítással (bányászattal) került-e a kriptoeszköz a magánszemélyhez: a kriptobányászatot is ugyanolyan önálló tevékenységként értékelte az adóhatóság, mint bármely megbízási vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban folytatott aktivitást, melynek ellenértéke a megszerzett a kriptoeszköz. Az így megszerzett vagyoni érték (87 %-a) tavaly még 15 % szja-val és 15,5 % szociális hozzájárulási adóval adózott.
• A kriptovaluta értékesítésén elért pozitív hozam a magánszemély egyéb jövedelmét képezte (összességében ezt is 30,5 % adó terhelte), ugyanakkor az éven túli költségek és ügyleti veszteség elszámolását nem kezelte a szabályozás.

Mivel összevont adóalapba tartozó jövedelmekről beszélünk, ezért szja-kedvezmények mindkét esetben érvényesíthetők voltak.

Olvassa tovább a cikket a Hello Business magazin oldalán! IDE kattintva, átnavigáljuk.

#kriptovaluta #kriptoügylet

Save the date – 2022. évi adónaptár

Egy vállalkozás számviteli és adózási folyamataiban számos határidő felmerül, amelyekkel a pénzügyi szakemberen kívül nem árt a cégvezetőnek sem tisztában lennie. A határidők be nem tartása hátrányos jogkövetkezményeket, előnyös lehetőségek elszalasztását eredményezheti, ugyanakkor azok betartása kézzel fogható előnyöket is jelenthet a vállalkozások számára. Az alábbiakban az idei év végéhez kötődő fontosabb dátumokat, valamint a mikro- és kisvállalkozásokat érintő fontosabb jövő évi adózási határidőket foglaltam össze.

A bevallási, adófizetési határidők elmulasztásakor jellemzően nem szankcionál automatikusan a NAV, mindazonáltal az ilyen típusú mulasztásoknak is lehetnek hátrányos következményei.

Bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a bírság kiszabását meg kell, hogy előzze a NAV hiánypótlási felhívása, adótartozás esetén pedig az adóhatóság felhívhatja az adózókat a tartozás megfizetésére, mielőtt megindítja a végrehajtási eljárást.

Az említett kötelezettségek megsértése ugyanakkor közvetlen negatív hatásokkal is járhat.

Az adó esedékességkori meg nem fizetése nyomán például kikerülhetünk a köztartozásmentes adatbázisból, szélsőséges esetben akár az adózói minősítést is hátrányosan befolyásolhatja egy ilyen jellegű mulasztás (pl. megbízható adózói státusz elvesztése). Egyes bevallási kötelezettségek (pl. ÁFA összesítő nyilatkozat és a havi adó- és járulékbevallás) éven túli elmulasztása pedig akár adószám törlést is vonhat maga után.

A példás bevallás és adófizetési fegyelem olyan kedvezményes adózási státuszok szempontjából is jelentőséggel bír, mint például a KATA és a KIVA.

A bevallási és adófizetési kötelezettség határidőben történő teljesítésének elmulasztása közvetve vagy közvetlenül például a KATÁ-s/KIVÁ-s státusz választását is megakadályozhatja, vagy előidézheti az említett adóalanyiságok megszűnését.

Az adófizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése kapcsán kiemelendő, hogy az időben benyújtott fizetési könnyítési (részletfizetési és/vagy halasztási, esetleg adómérséklési) kérelem hatására a végrehajtási eljárás szünetel. A fizetési kedvezmény kérelmek kapcsán bizonyítani kell a “rászorultságot”, azaz a fizetési nehézség adózó érdekkörén kívüli keletkezését és annak átmeneti jellegét. A főszabálytól eltérően megbízható adózók, illetve vállalkozó és nem vállalkozó magánszemélyek bizonyos feltételekkel, automatikus fizetési könnyítésre is jogosultak lehetnek, továbbá a veszélyhelyzet alatt 2022. június 30-ig előterjesztett kérelem alapján további adózók is hozzáférhetnek az automatikus könnyítéshez meghatározott feltételek mellett.

A fentiekre tekintettel érdemes tisztában lenni, hogy a jogszabály milyen határidőket ír elő az egyes adókötelezettségek teljesítésére.

Mielőtt még rátérnénk a jövő évi adózási határidők ismertetésére, pár idei dátumra is felhívnám a figyelmet, amelyek akár hosszabb távon is befolyásolhatják a vállalkozások életét:

• 2021. október 31-ig kellett benyújtani az Európai Közösség másik tagállamába magánszemély vevők részére pl. webshopon keresztül értékesítő vállalkozásoknak a bevallásaikat (és megfizetni az esedékes adót), akik a One Stop Shop/Import One Stop Shop (OSS/IOSS) egyablakos rendszereket használják. Ezt követően az OSS sémában negyedévente, az IOSS sémában pedig havonta kell benyújtani a bevallásokat a tárgynegyedévet/tárgynapot követő hónap utolsó napjáig.
• a KATÁ-s egyéni vállalkozók 2021 decemberében jelenthetik be, hogy következő évtől nem KATA szerint szeretnének adózni. Ily módon választhatják pl. 2021. január 1-től az Szja tv. szerinti átalányadózó egyéni vállalkozó státuszt. (lsd. korábbi cikkem)
• a KIVA alanyiság a választás hónapját követő hónap első napjával jön létre. A decemberi bejelentés adminisztratív szempontból kényelmesebb döntés, ugyanis nem eredményez többlet bevallási és adott esetben beszámolókészítési kötelezettséget. Amennyiben valaki például november 30-ig döntött a KIVA választása mellett (pl. mert a vonatkozó számadatai ebben az időszakban kedvezőbbek a belépés szempontjából), úgy az áttérés kapcsán többletadminisztrációval kell számolnia, ugyanis tört adóév tekintetében is beszámolót kell készítenie és be kell nyújtania a vonatkozó bevallásokat is. Aki viszont a jövő év elejétől bekövetkező munkáltatói terhek (szocho és szakho) 4 %-os csökkentése nyomán a KIVA elhagyására készül, úgy az erre vonatkozó döntését 2021. december 20-ig jelentheti be a NAV-hoz. (lsd. KIVÁ-s cikkem)
• 2021. december 7-ig és 11-ig kérhető vissza az elévült behajthatatlan követelések ÁFÁ-ja. Mindkét határidő jogvesztő és eltérő igényérvényesítési módokat takar. Az első határidőig a hazai szabályok alapján nyújtható be ÁFA-visszatérítési kérelem, amennyiben a követelés 2020. június 10. és 2021. június 10. között vált behajthatatlanná. A korábban behajthatatlanná vált követelések ÁFÁ-jának visszaigénylését egy európai jogra alapított kérelemmel december 11-ig lehet megkísérelni.
• azon gyermeket nevelő magánszemély vállalkozóknak, akiknek nem rendelkezik a jövő évi szja-visszatérítéshez szükséges adataival a NAV, 2021. december 31-ig tudják benyújtani az erre vonatkozó kérelmüket.
• 2022. január – első e-áfa kiajánlás (?). A korábban tervezett november 12-i bevezetés helyett a veszélyhelyzet fennállásáig biztosan csúszik az ÁFA-bevallási tervezet kiajánlása. Az e-áfa rendszer lépcsőzetes bevezetésével a vállalkozások is időt nyernek belső folyamataik automatizálására, a könyvelési rendszer naprakésszé tételére, a számlázási folyamatok átalakítására. A hibás, hiányos adatszolgáltatásról a NAV rendszeresen tájékoztatja a vállalkozásokat.
• várhatóan jövőre is marad az 1 %-os helyi iparűzési adó maximum. Azoknak a kkv-nek (kivéve a katásokat), akik 2021. évben nem nyújtottak be nyilatkozatot, az adóelőleg felezése érdekében 2022. február 25-ig kell nyilatkozniuk.

Nézzük a legfontosabb 2022. évi határidőket!

A mikro- és kisvállalkozásokat érintő legfontosabb határidőket az alábbiakban szedtük össze. (A táblázat nem tartalmazza az innovációs járulék bevallására/befizetésére vonatkozó határidőket!)

A cikk folytatása Hello Business Magazin oldalán

A cikkek az előzetes tájékoztatást szolgálják és nem minősülnek szakmai tanácsadásnak.
Bővebb információért a VGD Hungary adótanácsadó csapata szívesen áll rendelkezésre.