Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a vgd.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el

VGD Hungary az Ön szakértő partnere

Számviteli szabályok lényegi változásai 2023. január 1-től

Számviteli szabályok lényegi változásai 2023. január 1-től

Számviteli szabályok lényegi változásai 2023. január 1-től

 

Az új év kezdetén érdemes a vállalkozásoknak átgondolni, melyek azok a 2022. év végén módosított pénzügyi tárgyú jogszabályok, melyeket működésük, pénzügyi döntéseik során figyelembe kell venniük.

Az adótörvények változásán túl a számviteli törvény is több lényegi ponton módosításra került tavaly év végén, így a cégvezetőknek fontos azzal tisztában lenniük hogyan változtassák meg számviteli politikájukat, valamint beszámolókészítési kötelezettségük formája, adattartalma hogyan változik az új üzleti évben.

 

Egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó szabályok - átalakulás

Annak eldöntéséhez, hogy a jogelőd nélkül alapított vállalkozás választhatja-e az egyszerűsített éves beszámoló készítését, a számviteli törvény 9. § (5) bekezdése általános jelleggel előírja a nettó árbevétel éves szintre történő átszámítását. Vagyis, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venniük.

Ezek az előírások azonban nem térnek ki arra, miként kell eljárni kiválásnál a kiválással létrejött vállalkozó esetén.

A számviteli törvény hiánypótló rendelkezéssel egészül ki 2023-tól, így a kiválással létrejött gazdasági társaság esetében is a jogelőd nélkül alakult vállalkozásra vonatkozó előírások szerint kell megállapítani a beszámoló formáját (árbevétel, mérlegfőösszeg, létszám).

 

Pótbefizetés elengedése, adókötelezettségre képzett céltartalék kezelése az átalakulási vagyonmérlegben

A számviteli törvény 2022. december 31-ig hatályos előírásai is rögzítik, hogy átalakulás esetén a vagyonmérlegben mely tételekkel változhat a jogelődnél kimutatott eredménytartalék összege a jogutódra vonatkozóan. Időközben azonban az eredménytartalékot érintő szabályok több pontban is változtak (így eredménytartalékot érint az átalakulás miatti adóra képzendő tartalék összege, illetve a korábbi pótbefizetés elengedésének eredménytartalékban történő elszámolása). 

 

A számviteli törvénytől való eltérés az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások bizonyos esetekben eltérhetnek a kiegészítő melléklet tartalmának törvény által előírt tételes előírásaitól – ezesetben a gazdálkodó köteles a mellékletben bemutatni minden eltérést, és azok hatásait.

 

IFRS-ek szerinti éves beszámolóban közzétett információk körének bővülése

A számviteli törvénynek az IFRS-ek szerint éves beszámolót készítő gazdálkodókra vonatkozó eltérő szabályai is kibővülnek. Ennek alapján a gazdálkodónak nem csak az éves beszámolót, de a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést (összevont jelentést) és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéseket is közzé kell tenni, és letétbe kell helyezni.

A változás hátterében a 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés kötelezettsége áll, ami miatt a számviteli törvény egy új – VI/B – fejezettel is kiegészült.

 

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés az éves beszámolóban

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a legfelső szintű anyavállalatnak kell készítenie, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az összevont éves bevétele meghaladja a 275 000 millió forintot. (A számviteli irányelvben meghatározott 750 millió euró értékhatárt a számviteli törvény 134/E § (19) bekezdésében előírtak szerint kell forintra átszámítani.)

A konszolidálásba be nem vont önálló vállalkozás is köteles a jelentést elkészíteni, amennyiben a beszámoló szerinti éves bevétele meghaladja a fenti értékhatárt.

Ugyanakkor, a kizárólag Magyarország területén letelepedett, illetve állandó üzletviteli hellyel vagy állandó üzleti tevékenységgel rendelkező, valamint a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban jelentést készítő vállalkozások mentesülnek az említett jelentéskészítési kötelezettség alól.

Ha az anyavállalat nem tartozik valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá, akkor a leányvállalatnak, fióktelepnek kell a jelentést elkészítenie, ha az összevont pénzügyi kimutatások szerinti bevétel két egymást követő évben eléri a törvényben meghatározott értékhatárt.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés adattartalmát a számviteli törvény szabályozza az uniós irányelvekkel egységesen, amely szerint be kell mutatni többek között a csoportban lévő tagvállalatok országa szerinti bontásban az egyes kormányoknak megfizetett társasági adó összegét és más, a társasági adózással kapcsolatos információkat.

 

Támogatások bemutatása az éves beszámolóban

A számviteli törvény korábbi előírása szerint a még el nem számolt teljes támogatás elhatárolható volt az egyéb bevételekkel szemben. 2023-tól a támogatásnak azt a még el nem számolt részét lehet csak kimutatni, ami a már felmerült, könyvekben elszámolt költségekkel (ráfordításokkal) arányos.

E változásokat át kellett vezetni a vagyonmérlegre vonatkozó előírásokba is. [37. § (1) bekezdése d) pontja, (2) bekezdése e) pont, 38. § (3) bekezdése f) pont].

 

Lízingkötelezettségek bemutatása az éves beszámolóban

Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a jogalkotó módosította a számviteli törvény 42. § (5) bekezdését: a pénzügyi lízing kapcsán egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kimutatott összeg nem tartalmazhatja a következő évben esedékes (és így rövid lejáratúnak minősülő) törlesztések összegét.

 

Könyvvizsgálói jelentés

A számviteli törvény könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozó szabályai is kiegészültek.

A beszámoló könyvvizsgálatára vonatkozó uniós irányelvi rendelkezések – és ezekkel összhangban a hatályos polgári törvénykönyv – szerint a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben véleményt kell mondania arról, hogy a beszámoló megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Az új szabályok szerint a könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan is, hogy az adott üzleti évben a vállalkozás köteles volt-e társaságiadó-információkról szóló jelentést közzétenni.

 

2023. január 26.

Oldal megosztása: