Távmunkavégzés és a rezsiköltségek támogatása

A hibrid munkavégzés elterjedésével és az energiaválságra való tekintettel, egyre több munkáltató megfontolja a távmunkavégzéshez kapcsolódó költségtérítések biztosítását a munkavállalói részére. Hírlevelünkben ismertetjük az adóhatékony támogatási lehetőségeket feltételeikkel együtt.

2022. június 1-i hatállyal bekerült a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe a koronavírussal összefüggő veszélyhelyzeti kormányrendeletek egyikével bevezetett adómentes átalany-költségtérítés lehetősége. Megjegyzendő, hogy a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költség megtérítése a munkáltató kötelezettsége a Munka Törvénykönyve szerint, azonban a költségtérítés lehet adómentes (az alábbiakban felsorolt feltételek betartása esetén) vagy adóköteles (amely bérként adózik).

Az adómentes költségtérítésnek két fajtája létezik: a tételes és az átalány költségtérítés.

1.   Tételes költségelszámolás (számlával történő igazolás mellett)

Adómentes az internethasználat, a bérleti díj, a fűtés, a világítás és a technológiai energiadíj költségtérítése az alábbi feltételek betartása mellett:

• a munkáltatónak és a munkavállalónak munkaszerződésben meg kell állapodniuk a Munka Törvénykönyve szerinti távmunkavégzésről;
• a munkavállalónak számlával kell igazolnia a felmerült költséget;
• ha munkavállaló lakása és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor a kiadások a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, négyzetméter, köbméter stb.) alapulvételével vehetőek figyelembe.

A tételes költségelszámolás alkalmazható a távmunkavégzéshez használt számítástechnikai eszközök, és a szoftverek használati jogának a megvásárlására is.

2.   Átalány-költségtérítés (igazolás nélkül)

Adómentes a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén adott, legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (2022-ben ez 20.000 Ft) az alábbi feltételekkel:

• a munkáltatónak és a munkavállalónak munkaszerződésben meg kell állapodniuk a Munka Törvénykönyve szerinti távmunkavégzésről;
• a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodniuk a költségtérítésről (ez megoldható egy szabályzat keretében is);
• ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a havi összeget a távmunkavégzéssel érintett napokra arányosítani kell;
• a munkavállaló nem számolja el a távmunkavégzéssel összefüggésben a fentiek szerinti tételes rezsiköltségeket (internethasználat díja, a helyiség bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja).

Mint látjuk, mindenképpen szükséges munkaszerződésben megállapodni a távmunkáról, a hibrid munkavégzésről szóló belső szabályzat elkészítése nem elegendő a költségtérítés alkalmazásához. Ebből kifolyólag figyelembe kell venni a Munka Törvénykönyve a távmunkavégzésre vonatkozó előírásait. Ezek egy részétől (munkáltató utasítási joga, ellenőrzési joga, a munkáltató telephelyén egy évben maximálisan tölthető munkaidő, a munkáltató telephelyére való belépés joga) el lehet térni, amely azonban csak a munkaszerződés módosításával lehetséges.

A hatályos jogszabályok immár nemcsak a számítástechnikai eszközzel végzett munkakörök esetében teszik lehetővé a távmunkavégzést, hanem más munkakörök esetében is. Amennyiben a távmunkavégzés bevezetéséről dönt a munkáltató, akkor javasolt annak minden munkajogi vonzatát is átgondolni, továbbá összhangot kell teremteni a különböző költségtérítések között.

Munkáltatói kölcsön a lakás korszerűsítéséhez

A munkáltató akként is hozzájárulhat a munkavállalók rezsiköltségeinek a csökkentéséhez, hogy adómentes vagy kedvező adózású munkáltatói kölcsönt nyújt részükre lakáskorszerűsítés céljára.

Korszerűsítésnek minősül, többek közt, az épülettechnikai rendszer megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazásával történő kialakítása vagy cseréje, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése stb.

Amennyiben a kölcsön nem haladja meg a 10 millió forintot a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt, akkor adómentesen adható a magánszemélynek (a folyósításról kiállított banki igazolás mellett).

Az Szja törvény szerint a munkáltató nem köteles kamatot felszámítani a hitel után, azonban, ha nem számít fel legalább a jegybanki alapkamatnál 5 százalékponttal magasabb kamatot a kölcsönre, vagy legalább a szokásos piaci kamatot, akkor a kölcsön csak kifizetői adó mellett adható. Ebben az esetben a munkáltatónak a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, így összességében 33,04%-os adó- és járulékteher vonatkozik az kamatkedvezményre.

A munkáltatói kölcsön beépíthető a cafeteria rendszerbe.

A VGD Hungary szakértői teljes körű segítséget nyújtanak a költségtérítések, támogatások rendszerszintű összehangolásában, valamint a megfelelő belső szabályzatok készítésében, véleményezésében. 

2022. augusztus 9.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja
és nem tekinthető adótanácsadásnak.