Transzferár ellenőrzések: Az új kérdőív kihívásai

A 2022. adóévre vonatkozóan a korábbi évekhez képest megnövekedett a transzferárakra vonatkozó adóellenőrzések száma. A magyar transzferár szabályozást érintő változások és az új adatszolgáltatási kötelezettség következtében sejthető volt, hogy az adóhatósági ellenőrzés során kapott transzferár kérdőívek tartalma is megváltozik. Tapasztalataink szerint a transzferár-ellenőrzések során a NAV egyre keményebben lép fel az adózókkal szemben, magyarázkodási pozícióba kényszerítve őket ezzel. Nem egy esetben a társaságok jogorvoslati eljárásban kénytelenek megvédeni álláspontjukat. Az adóellenőrzések során forduljon bizalommal a VGD Hungary transzferárazásban és adóképviseletben egyaránt jártas szakértőihez!

A 2022. évre vonatkozóan már teljesítendő transzferár adatszolgáltatási kötelezettség keretében az adózóknak az elkészült helyi transzferár dokumentációjuk 32/2017. NGM (X. 18.) rendeletben (Továbbiakban: rendelet) meghatározott információit szükséges feltölteniük az Adóhatóság részére a társasági adóbevallásuk részenként.

Nem titkolt célja az Adóhatóságnak, hogy az adatszolgáltatás során begyűjtött információk segítségével könnyebben beazonosíthatóak legyenek azok a tranzakciók, amelyekre vonatkozóan célzott jogkövetési vizsgálatot vagy adóellenőrzést indíthatnak.

Az adatszolgáltatással összhangban a 2022-es évre irányuló ellenőrzések során kitöltendő, transzferárra vonatkozó kérdőív tartalma is módosításra került, amely már az adatszolgáltatásra vonatkozóan is tartalmaz kérdéseket.

Teljeskörűen teljesített adatszolgáltatás

Az új transzferár ellenőrzési kérdőív első kérdésében az Adóhatóság nyilatkozatra szólítja fel az adózót, hogy a transzferár adatszolgáltatási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette-e.

A rendelettel összhangban adatszolgáltatási kötelezettség terhel mindegy olyan kapcsolt vállalati ügyletet, amely meghaladja a 100 millió forintban meghatározott értékhatárt, és nem minősül tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletnek, illetve az ár nem hatóság vagy jogszabály által került rögzítésre.

A fentiek már sejtetik, hogy az adatszolgáltatásban nem elegendő kizárólag a helyi dokumentációban bemutatott tranzakciókat feltüntetni.

Az adózóknak mind a külföldi mind a magyar hatóságok által kiadott szokásos piaci árat megállapító határozatokban rögzített ügyletekkel kapcsolatban is teljeskörűen adatot kell szolgáltatniuk.

Emellett a törvényhozók az alábbi dokumentációs kötelezettség alól mentesülő ügyletekre vonatkozóan korlátozott adatszolgáltatást tesznek lehetővé:

• magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés;
• ingyenes pénzeszközátadás és átvétel;
• költségátterhelések (elsőként a 2023. adóévre vonatkozóan).

A fenti ügyletekre vonatkozóan a jellemző TEÁOR kódról, a kapcsolt felek megnevezésről és adószámáról, az ügylet értékéről, valamint a kapcsolódó adóalapmódosítás mértékéről szükséges adatot szolgáltatni.

Amennyiben az adózó nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, úgy az Adóhatóság ezen kérdésére nem javasolt tömör nemleges választ adni. Ha az adózó a kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, ezen kérdéshez kapcsolódóan tételesen szükséges felsorolnia mely kapcsolt vállalati tranzakciók esetében kellett volna adatszolgáltatást benyújtani, valamint milyen okból nem teljesítette azt.

Célkeresztben az „Egyéb” kategória

Az új adatszolgáltatási rendszer kihívás elé állította az adózókat. Nem minden ügylet besorolása volt egyértelmű, így sokan éltek az „egyéb kategória” megjelölésével az ügyletek bekategorizálása során. Az ellenőrzések tapasztalataiból az szűrhető le, hogy amennyiben az adózó a tranzakció típusaként az 53. „Egyéb” kategóriát jelöli meg, úgy az piros lámpaként villant fel az Adóhatóság rendszerében.

Az új transzferár ellenőrzési kérdőív második kérdésére az egyéb kategóriába sorolt tranzakciókat szükséges részletezni. Az adózónak meg kell indokolniuk azokat a körülményeket, amelyek alapján a vizsgált tranzakció az adatszolgáltatásban megjelölt 52 ügylet típus egyikébe sem sorolható be.

Természetesen számos olyan eset merülhet fel, amelyben a kapcsolt ügylet specifikus mivoltából, vagy abból adódóan, hogy a megadott kategóriák nem fedik le valamennyi tranzakciótípust, az „Egyéb” kategória választása szükséges, és a kérdőívben indokolni a kategóriaválasztás helyességét.

Adatszolgáltatás alól mentesülő ügyletek

Egy adóellenőrzés vagy egy jogkövetési vizsgálat során, az Adóhatóság korábban teljeskörű felsorolást kért a kapcsolt vállalati tranzakciókra vonatkozóan.

Az új transzferár kérdőívben meglepő módon az adatszolgáltatási kötelezettségen kívül eső, mentesülő ügyletekről kell részletes információt szolgáltatni az Adóhatóságnak az ellenőrzés során az alábbiakkal kapcsolatban:

• az alkalmazott szokásos piaci ármegállapítási módszer,
• az összehasonlító adatok forrása (pl. adatbázis megnevezése), illetve
• a szokásos piaci ár, ártartomány.

Ezen ügyletek esetében, amelyek adatszolgáltatásra nem kötelezettek (például alacsony értékük miatt) transzferár dokumentáció készítése továbbra sem szükséges, így legtöbb esetben nem kerül meghatározásra szokásos piaci ármegállapítási módszer, összehasonlító tanulmány, illetve az alapján kalkulált szokásos piaci ár, ártartomány.

Tehát az adózókban joggal merülhet fel a kérdés, hogy az Adóhatóság esetleg olyan információkat is szeretne bekérni, amelyek a törvényi szabályozással összhangban nem állnak az adózók rendelkezésére.

Ugyan a rendelet kimondja, hogy a nem dokumentált tranzakcióknak is összhangban kell lenniük a szokásos piaci ár elvével, azon tranzakciók esetében, amelyek mentesülnek a transzferár-dokumentációkészítési kötelezettség alól, a szokásos piaci ár bizonyítása az Adóhatóságot terheli.

Az ellenőrzés során bizonyos kisebb ügyleti értékű tranzakciók feltérképezésével az Adóhatóság célja, hogy átfogóbb képet kapjon a kapcsolt ügyletekről, valamint ez eszközül szolgál az összevonhatóság helyes megállapításának ellenőrzésére. Ugyanakkor egy nagyobb vállalkozás számára a teljeskörű, marginális értékű ügyleteket magába foglaló tranzakciók részletezése jelentős adminisztratív terhet eredményezhet egy vizsgálat esetében.

Az Adóhatóság által kért új transzferár ellenőrzési kérdőív részletesen áttekinti, milyen információkat vár el az adózóktól a kapcsolt vállalatok közötti tranzakciókkal kapcsolatban. Az adatszolgáltatás különös figyelmet kap az ellenőrzés során, a konzisztencia és az együttműködés pedig kulcsfontosságú az ellenőrzések sikeres lezárása érdekében. A helyesen beadott adatszolgáltatás, valamint a gondosan és időben összeállított transzferár dokumentáció birtokában az adózók biztonságban érezhetik magukat a transzferárakra irányuló adóhatósági vizsgálatok során.

2024. február 20.

***

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak