Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a vgd.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el

VGD Hungary az Ön szakértő partnere

Újabb mérföldkő a globális adóreformban

Újabb mérföldkő a globális adóreformban

Újabb mérföldkő a globális adóreformban

 

2021. október 8-án este az OECD Inclusive Framework 136 tagországa és -joghatósága konszenzusra jutott a globális adóreform kapcsán. A 2021. július 1-i elvi megállapodásról szóló nyilatkozat aláírása óta a résztvevők száma több országgal bővült, köztük az eddig kimaradó három EU-tagország: Magyarország, Észtország és Írország is csatlakozott a megállapodáshoz.

Mint ahogy a júliusi hírlevelünkben előrevetítettük, a mostani megállapodás véglegesítette a keretrendszer fennmaradó technikai elemeit, amelyekről az alábbiakban adunk egy rövid áttekintést.

Mindenekelőtt azonban fontos megemlíteni, hogy az Európai Unióban folyik a munka a saját nagyszabású adóreform tervein, amelyeknek az OECD-adóreform csak a kiindulópontja. Az OECD-adóreform rendelkezései, a megfelelő technikai részletezettséggel, EU-irányelv(ek) formáját fogják ölteni. Továbbá, az egyelőre csak a legnagyobb multinacionális vállalatcsoportokat érintő rendelkezések hatálya kiterjedhet majd az egyre kisebb vállalatcsoportokra is. Így például, már a jelenlegi OECD-megállapodás is tartalmazza, hogy az I. Pillér hatályát (amely most csak 100 vállalatcsoportot érintene a világon) egy 7 éves megfigyelési időszak elteltével kiterjesztik kisebb vállalatcsoportokra. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a várható EU-irányelvek ennél szigorúbb megközelítést írnak majd elő a tagállamoknak. 

Az OECD-adóreformmal az egyes országokban eddig bevezetett ún. „digitális adók” („Digital Services Taxes”, Magyarországon a reklámadót szokták érteni ezalatt) hatályukat vesztik, azonban a globális adóreform és az USA-ban bevezetett GILTI-adórendszer egymás mellett fognak létezni.

Az OECD-adóreform, melynek első rendelkezései már 2023-ban fognak hatályba lépni, két pilléren nyugszik.

Az I. Pillér a nyereség és az adóztatási jogok az országok között történő igazságosabb elosztását segíti elő:

  • A 20 milliárd euró feletti globális árbevétellel és 10% feletti jövedelmezőséggel (azaz adózás előtti nyereség/bevétel) rendelkező multinacionális vállalatok nyereségének bizonyos része azon országokban kerül majd megadóztatásra, ahonnan a bevételeiket (legalább 1 millió euró összegben, de kisebb országok esetében 250 ezer euró összegben) szerzik.
  • Az adóalap az adott országra ráallokált számviteli beszámoló szerinti pénzügyi eredmény, amelyet kiegészítenek meghatározott kisebb korrekciós tételekkel. Ezt az adóalapot megszorozzák az adott ország adókulcsával. A veszteség elhatárolására kerül.
  • A kettős adóztatás elkerülése a kettős adóztatási egyezmények segítségével történik.
  • Egyszerűsítik az adómegfelelést (beleértve a bevallások beadását), egyetlen vállalatcsoporttag intézheti.
  • A kapcsolódó adóvitákat (pl. transzferár- és a nyereség-felosztást érintő viták) kötelező érvényű állásfoglalások útján rendezik;
  • Az I. Pillér hatálya nem terjed ki a nyersanyag-kitermelési és a pénzügyi szolgáltatási szektorra.

A II. Pillér a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetését célozza:

  • A II. Pillér rendelkezései a 750 millió euró feletti összevont árbevétellel rendelkező (jelenleg a Country-by-Country Reporting előírás hatálya alá tartozó) multinacionális vállalatokat érintik.  
  • A minimálisan előírt adómérték 15%.
  • Az érintett vállalatcsoportoknak országonként meg kell határozniuk az effektív adókulcsukat a meghatározott adónemek és a számviteli beszámoló szerinti, korrigált pénzügyi eredmény alapján.
  • A jövedelem-bevonás szabály (IIR) alapján az anyavállalatnak kiegészítő adót kell fizetnie, ha a kiszámolt effektív adókulcs a meghatározott minimálisan előírt adómértéknél kisebb. Ha azonban egy-egy alacsony adóztatású tagvállalat nem esik az adókötelezettség alá az IIR-szabály alapján, akkor az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) alapján nem vonhatóak le az adóalapból a vele kapcsolatos költségek, illetőleg azzal egyenértékű kiigazítást kell eszközölnie az anyavállalatnak.
  • A kettős adóztatási egyezményeken alapuló szabály (STTR) alapján a forrásországok korlátozott forrásadó-kötelezettséget írhatnak elő a kapcsolt felek bizonyos, minimális adókulcs (adott esetben: 9%) alatti adóköteles kifizetéseire. (Ez az adó beszámítható lesz az effektív adókulcs kiszámítása során).
  • Az adóalap egy képlet alapján kerül meghatározásra, amely kiveszi az adóalapból („carve-out”) a jövedelemnek azt az összegét, amely megfelel a tárgyi eszközök könyvszerinti értékének és a bérköltség 5%-ának. A 10 éves átmeneti időszakban a mentesített jövedelem összege a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 8%-áról és a bérköltség 10%-áról indul, majd évente csökken 0,2 százalékponttal az első öt évben, ezt követően pedig - az utolsó öt évben - a tárgyi eszközök esetében 0,4 százalékponttal, a bérköltség esetében 0,8 százalékponttal csökken évente.
  • Az egyes országok tekintetében a multinacionális vállalatcsoportok a de minimis mentesítés alá esnek, ha ezekben az országokban a 10 millió eurónál kisebb árbevételt és 1 millió eurónál kisebb nyereséget érnek el.
  • Bizonyos mentességet élvezhetnek a nemzetközi terjeszkedésük kezdeti fázisában (5 év) levő vállalatcsoportok.

Összefoglalva a fentieket, az OECD-adóreform I. és II. Pillérje 2023-tól hatályos lesz mind a 136 résztvevő országban, így ajánlatos figyelemmel kísérni az adóreformmal kapcsolatos eseményeket, melyben a VGD Hungary az ügyfelek szíves rendelkezésére áll.

 

2021. október 12.

***

Amennyiben a nemzetközi adózási kérdésekkel összefüggésben bármilyen további kérdése merülne fel, forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.

Oldal megosztása: