Újabb transzferárazást érintő határidő közeleg
2019. december 31-ig kell az arra kötelezett adózóknak teljesíteniük az ún. CbC (Country-by-Country) riporttal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüket a NAV felé, amelynek elmulasztása esetén a maximálisan kiszabható bírság akár 20 millió Ft is lehet!
Az OECD az elmúlt években a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióprogram keretében újragondolta a nemzetközi cégcsoportok transzferár dokumentálással kapcsolatos kötelezettségeit. Az új szabályozás alapján egyrészt vizsgálni szükséges, hogy a cégcsoport kötelezett-e a CbC riport – illetékesség szerinti – adóhatóságnak történő benyújtására, másrészt pedig a transzferár dokumentáció a 2018-as évtől kezdődő adóévek tekintetében kétféle elemből áll össze: a fődokumentumból (Master File), illetve a helyi dokumentumokból (Local Files). A transzferár szabályozás harmadik pillére a CbC riport kötelezettsége.
Kire vonatkozik a CbC riport benyújtásának kötelezettsége?
Az olyan nemzetközi cégcsoportokra, amelyek legalább két országban tevékenykednek, továbbá amelyek konszolidált árbevétele meghaladja a vizsgálat tárgyát képező adóévet (azaz jelen esetben a 2019-es adóévet) megelőző adóévben (vagyis a 2018-as adóévben) a 750 millió eurót (kb. 241 milliárd forintot).
Tekintve, hogy ez egy meglehetősen magas árbevételi küszöbérték, a magyar adózók cégcsoportjainak többségét nem érinti a CbC riport elkészítésének kötelezettsége. (Amennyiben az Önök cégcsoportjának konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, úgy kérjük, vegyék fel szakértőinkkel a kapcsolatot.)
Kinek kell elkészítenie a CbC riportot, ha a cégcsoport CbC riport benyújtására kötelezett?
Amennyiben egy cégcsoportnál szükséges a CbC riport elkészítése, úgy alapesetben a végső anyavállalat kötelezett a CbC riport beadására a saját adójogi illetősége szerinti országban. A végső anyavállalat azonban dönthet úgy, hogy ezen kötelezettségét átruházza egy másik kapcsolt vállalkozására. Fontos szabály, hogy ha a végső anyavállalat az Európai Unión kívül helyezkedik el és ezen országgal Magyarországnak nincs automatikus információcserére vonatkozó megállapodása, úgy vagy a magyar társaságnak (adózónak), vagy bármely más Európai Unióban elhelyezkedő csoporttagnak kell teljesítenie a CbC riportolási kötelezettséget.
Ugyanakkor mindenképpen szeretnénk felhívni arra a figyelmüket, hogy egy magyar társaságnak akkor is információt kell szolgáltatnia a NAV felé, ha egyébként a cégcsoport másik tagja (tehát nem a magyar adózó) kötelezett a CbC riport beadására.
Ezekben az esetekben az ún. 19T201T nyomtatványt szükséges kitölteni és 2019. december 31-ig a NAV-hoz benyújtani. A nyomtatványon meg kell nevezni azt a csoporttagot, amelyik a CbC riport beadásával kapcsolatos kötelezettségeket teljesíti.
Milyen szankcióval sújtható egy magyar adózó a CbC riportolási, vagy tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése esetén?
A maximálisan kiszabható mulasztási bírság 20 millió Ft, így érdemes kellő alapossággal megvizsgálni azt, hogy a magyar adózót terheli-e bármilyen bevallási, vagy bejelentési kötelezettség.
Amennyiben a CbC riporttal kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentési kötelezettséggel, vagy a 19T201T nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban bármilyen kérdésük felmerülne, kérjük, forduljanak bizalommal transzferár szakértő kollégáinkhoz.
