Változások a transzferár-szabályozásban és
az új adatszolgáltatási kötelezettség

2022. december 31-i hatállyal több ponton módosult, illetve kiegészítésre került a korábban érvényes transzferár-szabályozás. Hírlevelünkben röviden áttekintjük ezen változásokat és kitérünk a transzferárral kapcsolatos új adatszolgáltatási kötelezettség részleteire.

2022. december 28-án közzétételre került a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (továbbiakban: „NGM rendelet”) módosításáról szóló 27/2022 (XII. 28.) PM rendeletet.

Az adózóknak a módosítások, illetve kiegészítések jelentős részét már a 2022. adóévre vonatkozóan is alkalmazni szükséges. Ugyanakkor egyes rendelkezések kizárólag a 2023-ban kezdődő adóévtől értelmezendők, tehát elsőként a 2024-es évben készítendő nyilvántartásokat érintik.

I. A 2022. adóévre alkalmazandó transzferár-változások

1.  Megemelkedett a nyilvántartási kötelezettség értékhatára

A transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól mentes tranzakciók értékhatára a korábbi 50 millió forintról a 2022. adóévtől 100 millió forintra növekedett, tehát, csak a 100 millió forint összegű teljesítést meghaladó ügyletekre kell transzferár-dokumentációt készíteni.
Ennek eredményeképpen csökkenhet a dokumentációköteles tranzakciók száma, amely adminisztrációs könnyítést jelent az adózók számára.

2.  Bővített fogalommeghatározások

Kibővítésre került az NGM rendeletben foglalt fogalmak köre. Többek közt a funkcionális elemzés fogalmát is pontosították, kiegészítve azon funkciók felsorolásával, amelyek bemutatása – természetesen az adózó és az ügyletekben érintett felek tevékenységének figyelembevételével – szükséges a nyilvántartási kötelezettség teljesítése esetén.

3.  Új adatszolgáltatási kötelezettség

A transzferár szabályozás módosításának egyik legjelentősebb pontja az új adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése. 
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése keretében több, a transzferár dokumentációhoz köthető információt szükséges benyújtani, amely kötelezettségüket az adózók a társaságiadó-bevallási nyomtatvány részeként teljesíthetik az adóhatóság részére.

Az adatszolgáltatásnak vizsgált ügyletekként, illetve összevont ügyletenként a következő információkat kell tartalmaznia:

• ügylettípus megnevezése;
• jellemző TEÁOR-kód;
• adott tranzakcióban részt vevő kapcsolt vállalatok megnevezése, adószáma;
• tranzakció forintban meghatározott nettó értéke;
• amennyiben volt, a társaságiadóalap-módosításának összege;
• szokásospiaci-ármegállapítási módszer;
• árazás megnevezése;
• alkalmazott számviteli szabályok;
• jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értéke vagy tartománya;
• árazás értéke.

A nyilvántartási kötelezettséggel összhangban, nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség a 100 millió forint alatti tranzakciókat, a tőzsdei ügyleteket, illetve a hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyleteket.
Ugyan csökkentett adattartalommal, de az adózónak információt kell szolgáltatnia a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződések, a költségátterhelések, illetve az ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel esetében.
A meglévő előzetes ármegállapítási megállapodásokat (APA) teljeskörű adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

II.  A 2023. adóévtől kezdődően alkalmazandó transzferár-változások

1.  Nyilvántartások száma

A korábban hatályos rendelet értelmében a nyilvántartás fődokumentumból és helyi dokumentumból állt.
A helyi dokumentumot két részre osztotta a jogszabályalkotó: az adózószintű közös részre és az ügyleti szintű részére.

2.  Tranzakciók összevonhatósága

Az NGM rendelet módosítása kapcsán a tranzakciók összevonhatóságának kitételei pontosításra kerültek.
Emellett nem vonható össze a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.

3.  Pénzügyi adatok bemutatása

Az NGM rendelet már korábban is kötelezővé tette annak bemutatását, hogy a felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz. A rendelet szövege kiegészítésre került azzal, hogy a törvényhozó különösképpen a beszámolójában foglalt adatok, a főkönyvi számlák, a költséghelyek, a költségviselők, a profitcentrumok vagy a munkaszámok bemutatását kéri. Emellett, amennyiben költségfelosztás történt, úgy a költségek felosztásának módja, illetve az alkalmazott felosztási kulcsok bemutatása szükséges.

2023. január 17.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez.

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.