Vendégmunkásokat foglalkoztat Magyarországon?

Fokozottan figyeljen az idegenrendészeti, munkajogi és adózási
aspektusokra már a beruházás megkezdése előtt!

A hazai nagyberuházásokhoz kapcsolódó növekvő munkaerőigény miatt egyre több harmadik országból érkező munkavállaló dolgozik hosszabb, rövidebb ideig belföldön. A jelenségre reagálva a parlament a közelmúltban fogadta el a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt. A vendégmunkások fokozódó belföldi foglalkoztatása azonban nem csak a jogalkotást állítja kihívások elé, erre a munkáltatóknak is időben fel kell készülniük!

Tapasztalataink szerint a hazai zöldmezős beruházások egyik sarkalatos pontjává vált a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása, amely több oldalról is kérdéseket vet fel. Már a hazai munkavállalás engedélyeztetésének/bejelentésének adminisztratív nehézségei is nem kis kihívások elé állítják a beruházókat és a holdudvarukba tartozó vállalkozókat, akik jelentős bírságkockázatot futnak emiatt.  Ezen túlmenően jelentős dilemmát okoz

• a megfelelő foglalkoztatási forma megválasztása (pl. kiküldetés vagy magyarországi munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás stb.),
• a jelentős számú munkavállaló étkeztetésével, elszállásolásával összefüggésben felmerül költségek szabályos elszámolása és adóhatékony kezelése (pl. munkásszállások kapcsán alkalmazható személyi jövedelemadó mentesség, illetve társasági adóalapcsökkentési lehetőség stb.),
• a munkabér kifizetésének jogszerű teljesítése és technikai kivitelezése (pl. átutalás, készpénzes fizetés, devizában történő kifizetés, előlegfizetés jogviszonnyal le nem fedett időszakra stb.)
• a megfelelő gazdasági letelepedési forma megválasztása (pl. gazdasági társaság vagy fióktelep).

A fentiek alapján látható, hogy az idegenrendészeti, munkajogi, cégjogi, valamint az szja/járulék és bérszámfejtési kérdések kéz a kézben járnak egy külföldi vállalkozás által megvalósítandó hazai nagyberuházás kapcsán, így az említett szempontok előzetes és együttes mérlegelése szükséges annak érdekében, hogy a beruházás a lehető legkockázatmentesebben és költséghatékonyan tudjon realizálódni.

A fenti szempontok beruházás megkezdését megelőzően történő mérlegelése kiemelten fontos, mert később már nagyon nehéz rendbe tenni egy kevéssé átgondolt konstrukciót. Az előzetes tervezés több szakterület koordinált együttműködését kívánja meg: idegenrendészettel, munkajoggal foglalkozó jogász, nemzetközi adótanácsadó és társadalombiztosítási szakember, továbbá bérszámfejtő és könyvelő közreműködésére is szükség van.

Jelen hírlevelünkben mindenekelőtt az adózási és társadalombiztosítási kérdések fontosságára hívjuk fel a figyelmet, ugyanis tapasztalataink szerint ezeket csak utólagosan mérlegelik az érintettek, amikor már késő. Tapasztalataink szerint a zöldmezős beruházások esetében a nemzetközi adózási és társadalombiztosítási kérdések előzetes átgondolásának azért van kiemelt jelentősége, mert ezek a megfontolások határozzák meg a foglalkoztatás és generálkivitelező, valamint az alvállalkozók együttműködésének szerződéses kereteit, illetve – adott esetben – a külföldi beruházás belföldi gazdasági letelepedésének a formáját is. Az adózási és a társadalombiztosítási szempontok tehát ezeknél a projekteknél nem egyek a sok egyéb mellékes körülményből, hanem stratégiai megfontolás tárgyát kell, hogy képezzék.

A vendégmunkások munkavállalásának engedélyeztetésének nehézségei kihatással vannak a munkavállalói bejelentésekre, a szerződéses és számlázási viszonyokra. A foglalkoztatás formájának átgondolt megválasztásával (pl. kiküldetés vagy belföldi munkaviszony) jelentős költségek takaríthatók meg. A cégforma gondos kiválasztásával (pl. korlátolt felelősségű társaság alapítása fióktelep helyett) bár többletadminisztrációt is a nyakába vesz a munkáltató, de olyan adóelőnyökhöz is hozzáférhet (pl. a munkásszállások szja mentessége, illetve taoalap kedvezménye), amelyekre tekintettel összességében mégiscsak előnyösnek bizonyulhat egy ilyen döntés.

Előrelátó tervezéssel a munkaügyi, valamint az adó és társadalombiztosítási kockázatok is minimalizálhatók!

A fentiekre tekintettel javasolt a hazai beruházások megkezdése előtt konzultálni adótanácsadóval és társadalombiztosítási szakértővel, hogy az általuk képviselt költséghatékonysági szempontok már a cégalapítás során és a szerződéses struktúrákban is érvényre juthassanak.  

A vendégmunkásokat foglalkoztatásának engedélyeztetését érintő közelmúltbeli változások. További módosítások várhatók!

Az új szabályozás értelmében a munkavállalási engedélyezési eljárásban szakhatóság nem működik közre, emiatt a munkavállalási engedély kiadásának időtartama jelentősen lerövidül. (A munkavállalók szempontjából ugyanakkor hátrányos lehet, hogy a vendégmunkásokra vonatkozó szabályok nem engedik sem a családegyesítést, sem a későbbi letelepedést.)

A legfontosabb kérdés, hogy mely munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozik majd a szabályozás.

A törvény az ún. kedvezményes foglalkoztatók, valamint a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szereplő munkaerő-kölcsönző cégek számára teszi lehetővé az egyszerűsített engedélyezést. Kedvezményes foglalkoztatónak minősül a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást megvalósító, a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató.

Az új szabályozás speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozza meg a vendégmunkás fogalmát és a rá vonatkozó kötelezettségeket. Az új szabály értelmében a Magyarországgal nem szomszédos, és az Európai Gazdasági Térségen kívül eső országok állampolgárai tekinthetők vendégmunkásnak, amelyek szerepelnek majd egy külön miniszteri rendeletben. Jelenleg azonban még nem elérhető információ arról, hogy melyek lesznek ezek az országok.  A vendégmunkások évenkénti összlétszámát, és az országonkénti maximális létszámukat szintén külön miniszteri rendelet szabályozza majd.

Az összevont engedélyekhez hasonlóan a vendégmunkás-tartózkodási engedély alapesetben két évre kérelmezhető első körben, majd plusz egy évre hosszabbítható.

Bekerült a szabályok közé, hogy a munkáltatókat fokozott felelősség terhelheti, amennyiben a vendégmunkás nem hagyja el az Európai Unió területét a tartózkodási engedélyének lejártakor, a kiutasításával, kiutaztatásával és esetlegesen az idegenrendészeti őrizetével kapcsolatos költségeket a foglalkoztató köteles megtéríteni, ha a vendégmunkás azt nem tudja kifizetni.

A törvény november 1-jén lépne hatályba, azonban a múlt héten a Gazdaságfejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy a kormány módosítani fogja a harmadik országbeliek munkavállalásával kapcsolatos szabályokat. 

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal szakértőinkhez!

Jelen hírlevél az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

2023. október 19.