Brexit: legrosszabb forgatókönyv – 2. rész

Export, import és vám

2020/11/19

Ahogy korábban is írtuk, az Egyesült Királyság (UK) ugyan már 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból (EU), de azt sikerült elérnie, hogy a 2020-as naptári év végéig minden korábban fennálló vámügyi és adóügyi szabály változatlan maradjon. A jövő még mindig kérdéses: a UK és az EU még mindig nem tudott megegyezni arról, hogy milyen kapcsolatban maradjanak. Mivel szűk két hónap múlva lejár az említett moratórium, ideje felkészülni a legrosszabb forgatókönyvre. Új hírlevél-sorozatunkban – a korábbi hírlevelünkben leírtakon túl – újabb számba veendő aspektusokra hívnánk fel ügyfeleink figyelmét.

Jelen állás szerint az Egyesült Királyság 2021. január 1-jétől harmadik országnak számít majd az áfa szempontjából, vagyis minden odairányuló termékértékesítés exportnak minősül majd, legyen szó cégeknek, vagy magánszemélyeknek történő értékesítésről. Az exportot, pontosabban azt, hogy a termék valóban elhagyta a Közösség területét (más, jelenleg is harmadik országnak – pl. Egyesült Államok, Kína, vagy Egyiptom – minősülő államba történő értékesítéshez hasonlóan) megfelelő kísérő dokumentumokkal kell tudni alátámasztani. Ugyan nem született még pontos megállapodás az EU és a UK viszonylatában, de az már tisztázásra került, hogy az olyan termékeket, amelyeket még idén adnak fel, de csak jövőre érkeznek meg, Közösségen belüli termékértékesítésként kell kezelni.

Hasonló a helyzet az ellentétes irányú árumozgások esetében is: az Egyesült Királyságból beszerzett termékek január 1-jétől importnak minősülnek majd. Import esetén fontos aspektus, hogy az import áfa ugyan levonásba helyezhető, de azt előbb mindenképpen be kell fizetni, ami adott esetben cash flow problémát, de legalábbis nehézséget okozhat.

Mind az export, mind pedig az import esetén egy új, az EU – UK relációban eddig nem alkalmazott jogintézményre kell figyelemmel lenniük az adózóknak, ez a vám, ill. a kapcsolódó engedélyek. Az EU ugyanis bizonyos áruk esetében kötelező engedélyezést (esetleg csak bejelentést) ír elő egy harmadik országból az EU-ba vagy fordítva történő szállítások tekintetében. Ezeket az engedélyeket, bejelentéseket a hatóságok a vámeljárás keretében ellenőrzik. Január 1-jétől – amennyiben az áruk behozatala / kivitele az uniós jog alapján engedélyhez kötött – az EU-ból az Egyesült Királyságba vagy fordítva történő szállítások esetében szükség lesz ilyen engedélyre, vagy bejelentésre. Extrém esetben – speciális árucsoportok esetén – az is előfordulhat, hogy az EU megtagadja az áru behozatalát a Közösség területére, még úgyis, hogy 2020. december 31-ig (vagyis amíg az Egyesült Királyság adózási szempontból EU tagállamnak számít) az áru behozatala lehetséges.

A Brexit az ún. MOSS-rendszerre is hatással lesz: az többé nem lesz alkalmazható az Egyesült Királyságra. A Mini Egyablakos Rendszer (MOSS) olyan adózók számára kínál egyszerű, hatékony, egyablakos és elektronikus ügyintézési lehetőséget, akik az Európai Közösség országaiba teljesítenek távolról is nyújtható szolgáltatást olyan fogyasztók számára, akik nem alanyai az általános forgalmi adónak (ilyenek pl. a TV-, és rádió, ill. egyéb elektronikus szolgáltatások). A MOSS rendszer alkalmazhatóságának hiányában az Egyesült Királyságba szolgáltatást nyújtó cégeknek egyesült királysági áfa számot kell igényelniük, és az ottani szabályok szerint kell áfájukat bevallaniuk.

* * *

A Brexittel kapcsolatos adóügyi kérdésekben a VGD Hungary adószakértői örömmel állnak rendelkezésére!
Amennyiben pedig vámtanácsadásra, vagy vámtechnikai kérdésekkel kapcsolatos segítségre lenne szüksége,
partnercégeink tudnak Önnek iránymutatást adni!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.