Ezek a legfontosabb adóváltozások várhatók 2023-ban és 2024-ben
Az Országgyűlés a múlt héten megszavazta a 2023-as és 2024-es évre vonatkozó adócsomagot, amely az adótörvényekre vonatkozó módosításokat is tartalmazza. Bár várhatóan az adózóknak további jogszabálymódosításokkal is szükséges a jövőben számolniuk, alábbi hírlevelünkben – a módosulások hatályba lépésének megjelölésével - ismertetjük a kihirdetett szabályozás főbb pontjait.
Személyi jövedelemadó
A módosítás szabályokat fogalmazott meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggésben.
A bizalmi vagyonkezelés egyre elterjedtebb adótervezési forma, amelynek eddig nagy előnye volt, hogy a magánszemély által a vagyonkezelésbe bevitt vagyon felértékelése (piaci áron történő vagyonrendelés) adómentes volt. Ugyanígy kezelte a törvény a magánalapítványok esetében az alapító és a csatlakozó magánszemély általi tulajdonba adást. Ez az adómentesség a jövőben megszűnik, így a felértékelési különbözet adókötelessé válik a magánszemély oldalán, ugyanakkor az adókötelezettség halasztására lehetőség nyílik. Az új szabályt a rendelkezések hatálybalépését követően történt vagyonrendelésekre kell alkalmazni, így az addig fennmaradó kevés időben még a kedvező szabályok mellett történhetnek meg a vagyonrendelések. A korábbi kedvezményes szabályok azokra a vagyonkezelő alapítványok esetében is alkalmazhatók, melyek a hatálybalépéskor még bejegyzés alatt állnak.
A változás következményeképpen a jövőben például cégértékesítések, részvényeladások esetén önmagában bizalmi vagyonkezelés alkalmazásával nem lehet majd véglegesen megspórolni a szerzési érték és a piaci érték közötti felértékelésre eső adót.
A módosítás a bizalmi vagyonkezelésből, a magánalapítványból a kedvezményezetteknek nem pénzben kiadott vagyontárgyak (pl. gépjármű) szerzési értékét is meghatározza annak érdekében, hogy ezen eszközöknek a magánszemély által való későbbi eladása során ne keletkezzen adóelőny.
Korábban kollégánk írt a bizalmi vagyonkezelés előnyeiről egy önálló cikket, amely az alábbi linkre kattintva elérhető:
https://vgd.hu/hirek/szakmai-cikkeink-hirleveleink/bizalmi-vagyonkezeles-kinek-es-mire-jo
Ezen módosítások várhatóan szeptember közepén, a törvény kihirdetését követő 60. napon lépnek hatályba.
Változatlan tartalommal törvényi szintre emelkednek 2023. augusztus 1-től a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedések, amelyekről már korábban is írtunk. Cikkünk az alábbi linkre kattintva olvasható:
A törvényi szintre emelkedett módosítások a következőek:
- 30 év alatti anyák kedvezménye;
- a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye;
- a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása;
- a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re.
A témával kapcsolatban készült hírlevelünket az alábbi linken találja:
A kriptoeszközök esetében fontos kiegészítések lépnek hatályba 2024. január 1-től. A jelenleg hatályos jogszabály szerint magánszemélyeknek ügyleti veszteség csak akkor számolható el, ha a tárgyévben kriptoeszköz ügyletből bevétele származott. Ezzel szemben a rendelkezés megerősíti, hogy az ügyleti veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevétele nem származott. További változást jelent, hogy a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások meghatározása kiegészül azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt jövedelemként szerezte meg, például osztalékként.
Szociális hozzájárulási adó
2023. augusztus 1-től nem csak a komplex minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén lehet majd igénybe venni a szociális hozzájárulási adó kedvezményét, hanem akkor is, ha a munkavállaló fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül, azaz bővül a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szochó-kedvezmény érvényesíthetőségi köre.
A módosítás kiterjeszti továbbá a nem EU-s államokból Magyarországra érkező vendégmunkások részére adott nem pénzbeli juttatásokra a szochó-fizetési kötelezettséget. Ezen személyek után a jövőben a munkaerőpiacra lépők kedvezménye sem vehető igénybe.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Szintén törvényi szintre emelkednek 2023. augusztus 1-től változatlan tartalommal a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedések, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra. A rendelkezés az eddigi fix napi összeg helyett a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteher mértékét.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
Szintén 2023. augusztus 1. után az egyszerűsített közteherviselésre (ekho-ra) vonatkozó intézkedés is törvényi szintre emelkedik, amelynek értelmében a kifizetőt ilyen foglalkoztatási formában nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Társasági adó
A módosítás az elhatárolt veszteség tekintetében megszünteti a felhasználására vonatkozó időbeli korlátot, így a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használt veszteség 2030-at követően is felhasználható a 2014. adóév utolsó napján érvényes előírás szerint.
Tartalmi változás nélkül pontosították a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó adóalap módosító tételek tartalmát: a számviteli törvénnyel összhangban az átruházónál érvényesíthető adóalap-csökkentés/növelés összegét az elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg helyett az üzletág átruházás nyereségével írja elő az adóalap-csökkentést, illetve veszteség esetén az adóalap-növelést.
A módosítás alapján hatályon kívül helyezik a 30 millió forintot meghaladó reklám-közzétételi költség - bizonyos feltételek esetén - a vállalkozási tevékenyég érdekében el nem ismert költségként történő kezelésére vonatkozó előírást.
Ezen szabályozások a törvény kihirdetése után azonnali hatállyal lesznek érvényben, míg a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonló társaságokra vonatkozó szigorúbb szabályozás törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
Egy kiegészítő változtatás értelmében a vállalkozások a törvény kihirdetését követő naptól átmeneti fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén is. Azon beruházások minősülnek kedvezményezettnek, mely akkumulátor, szélturbina, szolárpanel, elektrolizátor, hőszivattyú, ezekkel kapcsolatos alkatrész gyártása vagy nyersanyag előállítása, visszanyerése. A támogatás mértéke Budapesten megvalósított beruházás esetén 15%, az ország többi részén pedig 35% lesz.
A módosítás további rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen adott támogatás összege a társasági adó alapjában külön igazolás nélkül is elismert ráfordításnak minősül. A változtatás szintén a jogszabály kihirdetését követő napon lép hatályba.
Energiaellátók jövedelemadója
Az eddigi tendenciáknak megfelelően a kormányrendeleti szinten szabályozott egyes veszélyhelyzeti rendelkezéseket törvényi szintre ülteti át a szabályozás, így 2023. augusztus 1-től a kőolajtermékkel nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedők, valamint a külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesítő kereskedők tartósan az energiaellátók jövedelemadója alanyává válnak és speciális adminisztratív kötelezettségek is terhelik őket.
Helyi iparűzési adó
A változás kiegészíti az iparűzési egyszerűsített adóalap-megállapítás választására jogosultakra vonatkozó előlegfizetési szabályt az ezen adóalap-megállapításra áttérők teljes személyi körére.
Új telephely-tényállások is bekerültek a módosításba:
Azon önkormányzat illetékességi területén, ahol a munkaerő-kölcsönző által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21.000 óra időtartamban munkát végeznek, a munkaerő-kölcsönzőnek telephelye keletkezik.
A légi személyszállítást végző vállalkozóknak helyi iparűzési adó telephelyet keletkeztet az a repülőtér, ahonnan a járatai indulnak. Esetükben a nettó árbevételük részét képezi a vállalkozó Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke is.
A törvény változásokat tartalmaz továbbá az egyedi IFRS-eket alkalmazó adózók számára is.
A HIPA-val kapcsolatos módosítások 2024. január 1-től lépnek hatályba.
Innovációs járulék
Törvénybe foglalják az innovációs járulékalap helyes jogértelmezését, miszerint az innovációs járulékalap meghatározása transzferár szempontból összhangba kerül a helyi iparűzési adóalappal. A járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár módszertan szerint kell meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.
A módosítás szerint a kisvállalati adó alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapja alapján is meghatározhatja az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szól és bejelentést kell tenni róla az Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (továbbiakban: Adóhatóság).
Ezen módosítások a törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba, így várhatóan augusztus közepén.
ÁFA
A gazdaság további fehérítése érdekében az eNyugta koncepció részletszabályait miniszteri szintű rendelet tartalmazza majd, amelyhez a szükséges felhatalmazó rendelkezések és alapdefiníciók kerültek most meghatározásra.
Egyelőre az látható, hogy a valós idejű adatszolgáltatás adatait egy külön – NAV által üzemeltetett - nyugtatárban is gyűjteni fogják, melynek az a célja, hogy a vevők egy alkalmazás útján el tudják érni az ide feltöltött és itt tárolt adatokat.
A szabályok hatályba lépésének ideje 2024. július 1.
2024. január 1-jétől változnak a számlakibocsátási kötelezettségre vonatkozó határidő szabályai. Ennek megfelelően a számla kibocsátásáról haladéktalanul gondoskodni kell abban az esetben, ha az ellenérték megfizetésére a teljesítésig (illetve napi gyűjtőszámlázás alkalmazása esetében a teljesítés napján) sor kerül. Az új határidőre figyelemmel kell lenni attól függetlenül, hogy milyen módon történik meg a fizetés (2024 januárjától tehát nem csak a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetés esetén szükséges haladéktalanul kibocsátani a számlát, ha az a fenti határidőig megtörténik).
A módosítás kihirdetését követő naptól az Adózás rendjéről szóló törvény új rendelkezése értelmében kifejezetten előírja, hogy a számlázó program fejlesztőjét az Adóhatóság hivatalból tájékoztatja a hibás online adatszolgáltatás okainak feltárása és javítása érdekében a rendszer visszajelzéseiről, valamint az érintett adózók adószámáról, elősegítve ezzel az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség megfelelő teljesítését.
Jogharmonizációs célú módosítás keretében lehetővé válik a belföldön nem letelepedett, de az Európai Unió tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő – 2021. december 31-ét követően megállapított - előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás keretében kaphassák vissza.
A módosítás értelmében a csoportos adóalanyiságból történő kiválást, valamint az állami feladatátszervezést jogutódlásként kell a jövőben kezelni.
Ezen szabályok a törvény kihirdetését követő naptól hatályosak.
2024. január 1-től hatályosan a göngyölegek kötelező visszaváltási díjas rendszerére vonatkozó különös szabályok kerültek kialakításra.
A módosítás pontosítja a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó, a negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség szabályait, továbbá ezek elmulasztására vonatkozóan speciális szankciós rendelkezésekkel egészíti ki az Adózás rendjéről szóló törvényt, amely rendelkezések 2024. január 1-jén lépnek hatályba.
Jövedéki adó, vám
Bevezetésre kerül 2023. október 1-től, hogy a továbbiakban az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal is visszafogadhatja, azzal a kikötéssel, hogy az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékektől elkülönítetten kell tárolni, nyilvántartani. Az adózott jövedéki terméket olyan szállítólevéllel szükséges feladni, amely alapján az egyértelműen elkülöníthető az adófizetési kötelezettséget keletkeztető termékfeladásoktól. Kiskereskedelmi tevékenység során, adóraktári engedély birtokában nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani, viszont a készletváltozásokat a napi elektronikus adatszolgáltatásban szerepeltetendő.
A törvény kihirdetését követő 31. naptól lehetőség lesz a kötelező érvényű KN-kód besorolás változó körülményekhez való igazítására, ugyanakkor annak visszavonása esetén, a megváltozott feltételek miatt új KN-kód besorolás adható ki.
A módosítás értelmében továbbá, az uniós adóminimumnak történő megfelelés érdekében, 2023. augusztus 1-től az LPG, míg 2024. január 1-től a benzin és gázolaj esetén szükséges magasabb adómértékkel számolniuk az adózóknak az üzemanyagok esetén.
Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómérték törvényi szintre emelkedik 2023. augusztus 1-től.
A módosítás pontosította a vámhiánynak nem minősülő eseteket törvény kihirdetését követő naptól kezdődő hatállyal, továbbá az ügyfél jogkövető magatartásaként értékeli és mentesíti vámigazgatási bírság alól a kiviteli árunyilatkozat áruátengedést megelőző érvénytelenítését.
Adózás rendje (Art., Air., Avt.)
A törvény kihirdetését követő 31. naptól kezdődő hatállyal a típus szerződésekre is kezdeményezhető a feltételes adómegállapítás. A jogszabály megállapítja továbbá a feltételes adómegállapítás kezdeményezésének a díját is (típusszerződés esetén tízmillió forint, egyéb esetben nyolcmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint).
A gépjárműadóra vonatkozó szabályozás terén a 2024. január 1-től hatályos változás mind az adózók adminisztrációját, mind az Adóhatóság adminisztrációját csökkenti azzal a módosítással, hogy változik a fizetési határidő (április 15. az új fizetési határidő), így két alkalom helyett egyszeri alkalommal történik a fizetési kötelezettség előírása. A módosítás a természetes személy adózó kérelmére a tárgyévben előírt éves gépjárműadó-fizetési kötelezettségre öthavi részletfizetést engedélyez a tárgyév június 30. napjáig benyújtott kérelem esetén.
A törvény kihirdetését követő 90. naptól az Adóhatóság az automatikus részletfizetési kedvezményt kiterjeszti a jogi személyekre is, az adózó kérelmére az Adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet.
Az adókikerülés lehetőségét csökkenti és gazdaságfehérítő hatással bír, hogy a bevallásmulasztás figyelési ideje háromszázhatvanöt napról száznyolcvan napra csökken a törvény kihirdetését követő 60. naptól. A módosítás szerint a jövőben az Adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az Adóhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított száznyolcvan napon belül az Adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.
A változásbejelentéshez kapcsolódó hiánypótlást újra szabályozásra kerül. Jelenleg a változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén nem biztosított a hiánypótlásra történő felhívás kiküldése, az Adóhatóságnak rögtön bírságot kell kiszabnia. A módosítás alapján az Adóhatóság abban az esetben is felszólítja a jövőben az adózót hiánypótlásra, ha változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem szabályszerűen tett eleget. Ezen szabály a törvény kihirdetését követő naptól kerül hatályba.
2023. november 1-től hatályosan köztartozásmentes marad az adózó a 30.000 Ft-ot el nem érő tartozás fennállása esetén - ami elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelenthet könnyebbséget az érintetteknek – illetve amennyiben a nettó adótartozása nem haladja meg az 5.000 Ft-ot.
A megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszer pontosításra kerül a módosítás kihirdetését követő naptól. Az Adóhatóság a minősítés során nem fogja figyelembe venni azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg. A módosítás továbbá rendezi azt az esetet, amikor az áfa-, illetve tao-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna. A változtatás emellett kiküszöböli a holding tevékenységet végző adózók esetében is az anomáliákat.
Számvitel
2024. január 1-től kiegészülnek a számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó szabályok, a jelenlegi szabályozás szerint a jelentést és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. Az Európai Uniós szabályozásnak való megfelelés érdekében ezen előírást a módosítás azzal egészíti ki, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább 5 egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon.
A módosítás az átalakulási szabályokra vonatkozóan is kiegészítést fogalmaz meg, miszerint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény tartalmaz több olyan speciális – a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő – előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni. Az átalakulási szabályok 2024. július 1-től hatályosak.
Légitársaságok hozzájárulása, további extraprofitadók
A módosítás alapján légitársaságok adója változatlan formában marad fenn 2023. augusztus 1-től, az extraprofit adóként bevezetett hozzájárulás a jövőben az Európai Uniós szabályozásnak megfelelően zöld adóként működne, ezért a veszélyhelyzeti rendeletből törvénybe ültetik át. A légitársaságok hozzájárulásáról is írtunk már korábbi hírlevelünkben, mely az alábbi linken érhető el:
A többi extraprofitadót érintő változásról korábbi hírlevelünkben számoltunk be: https://vgd.hu/hirek/szakmai-cikkeink-hirleveleink/valtoznak-az-extraprofitadok-szabalyai
Tranzakciós illeték
2023. augusztus 1-jétől a szabályozás hatálya alá fog tartozni minden pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltásközvetítési tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személy, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van. Ezzel a módosítással bővül azon külföldi személyek köre, akik potenciálisan a tranzakciós illeték/értékpapír tranzakciós illeték hatálya alá fognak tartozni.
2023. július 14.
***
Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel, forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!
Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
