Ezek az adóváltozások várhatók 2024-től
2023. június 6-án a Kormány benyújtotta a T/4243. számú törvényjavaslatát, amely az adótörvényekre vonatkozó módosításokat is tartalmazza. A legújabb adócsomagot tartalmazó törvényjavaslat főbb pontjait az alábbi hírlevelünkben ismertetjük.
Személyi jövedelemadó
A tervezet új szabályokat fogalmaz meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggésben.
A bizalmi vagyonkezelés egyre elterjedtebb adótervezési forma, amelynek eddig nagy előnye volt, hogy a magánszemély által a vagyonkezelésbe bevitt vagyon felértékelése (piaci áron történő vagyonrendelés) adómentesen volt megtehető. Ugyanígy kezelte a törvény a magánalapítványok esetében az alapító és a csatlakozó magánszemély általi tulajdonba adást. A tervezet ezt az adómentességet megszüntetné, így a felértékelési különbözet adókötelessé válik a magánszemély oldalán, ugyanakkor az adókötelezettség halasztására lehetőség nyílik. Az új szabályt a törvény hatálybalépését követően történt vagyonrendelésekre kell alkalmazni, így az addig fennmaradó kevés időben még a kedvező szabályok mellett történhetnek meg a vagyonrendelések.
A változás következményeképpen a jövőben például cégértékesítések, részvényeladások esetén önmagában bizalmi vagyonkezelés alkalmazásával nem lehet majd véglegesen megspórolni a szerzési érték és a piaci érték közötti felértékelésre eső adót.
A tervezet a bizalmi vagyonkezelésből, a magánalapítványból a kedvezményezetteknek nem pénzben kiadott vagyontárgyak (pl. gépjármű) szerzési értékét is meghatározza annak érdekében, hogy ezen eszközöknek a magánszemély által való későbbi eladása során ne keletkezzen adóelőny.
Korábban kollégánk írt a bizalmi vagyonkezelés előnyeiről egy önálló cikket (https://vgd.hu/hirek/szakmai-cikkeink-hirleveleink/bizalmi-vagyonkezeles-kinek-es-mire-jo)
A tervezet változatlan tartalommal törvényi szintre emelné a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedéseket, amelyekről már korábban is írtunk (https://vgd.hu/hirek/szakmai-cikkeink-hirleveleink/munkavallaloi-juttatasokat-es-kedvezmenyeket-erinto-valtozasok-2023-tol)
- 30 év alatti anyák kedvezménye;
- a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye;
- a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása;
- a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re. (erről itt írtunk korábban: https://vgd.hu/hirek/szakmai-cikkeink-hirleveleink/duplajara-emelkedett-a-munkaba-jaras-koltsegteritese)
Szociális hozzájárulási adó
A tervezet szerint nem csak a komplex minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén lehet majd igénybe venni a szociális hozzájárulási adó kedvezményét, hanem akkor is, ha a munkavállaló fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül, azaz bővülne a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szochó-kedvezmény érvényesíthetőségi köre.
A tervezet kiterjeszti továbbá a nem EU-s államokból Magyarországra érkező vendégmunkások részére adott nem pénzbeli juttatásokra a szochó-fizetési kötelezettséget. A javaslat szerint ezen személyek után a jövőben a munkaerőpiacra lépők kedvezménye sem vehető igénybe.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Szintén törvényi szintre emelné a tervezet változatlan tartalommal a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra. A rendelkezés az eddigi fix napi összeg helyett a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteher mértékét.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
Az egyszerűsített közteherviselésre (ekho-ra) vonatkozó intézkedést is törvényi szintre emeli a tervezet, amelynek értelmében a kifizetőt ilyen foglalkoztatási formában nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Társasági adó
A tervezet az elhatárolt veszteség tekintetében megszűntetné a felhasználására vonatkozó időbeli korlátot, így a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használt veszteség 2030-at követően is felhasználható a 2014. adóév utolsó napján érvényes előírás szerint.
Tartalmi változás nélkül pontosították a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó adóalap módosító tételek tartalmát: a számviteli törvénnyel összhangban az átruházónál érvényesíthető adóalap-csökkentés/növelés összegét az elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg helyett az üzletág átruházás nyereségével írja elő az adóalap-csökkentést, illetve veszteség esetén az adóalap-növelést.
A tervezet alapján hatályon kívül helyeznék a 30 millió forintot meghaladó reklám-közzétételi költség bizonyos feltételek esetén a vállalkozási tevékenyég érdekében el nem ismert költségként történő kezelésére vonatkozó előírást.
Szigorodik továbbá a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonló társaságokra vonatkozó szabályozás.
Energiaellátók jövedelemadója
Az eddig kormányrendeleti szinten szabályozott egyes veszélyhelyzeti rendelkezéseket törvényi szintre ülteti át a szabályozás, így a jövőben a kőolajtermékkel nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedők, valamint a külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesítő kereskedők tartósan az energiaellátók jövedelemadója alanyává válnak és speciális adminisztratív kötelezettségek is terhelik őket.
Helyi iparűzési adó
A tervezet kiegészíti az iparűzési egyszerűsített adóalap-megállapítás választására jogosultakra vonatkozó előlegfizetési szabályt az ezen adóalap-megállapításra áttérők teljes személyi körére.
Új telephely-tényállásokat is megfogalmaz a javaslat.
Azon önkormányzat illetékességi területén, ahol a munkaerő-kölcsönző által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 1440 óra időtartamban munkát végeznek, a munkaerő-kölcsönzőnek telephelye keletkezik.
A légi személyszállítást végző vállalkozóknak helyi iparűzési adó telephelyet keletkeztet az a repülőtér, ahonnan a járatai indulnak. Esetükben a nettó árbevételük részét képezi a vállalkozó Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke is.
A javaslat változásokat tartalmaz továbbá az egyedi IFRS-eket alkalmazó adózók számára is.
Innovációs járulék
A javaslat szerint törvénybe foglalják az innovációs járulékalap helyes jogértelmezését, miszerint az innovációs járulékalap meghatározása transzferár szempontból összhangba kerül a helyi iparűzési adóalappal. A járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár módszertan szerint kell meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.
A javaslat szerint a kisvállalati adó alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapja alapján is meghatározhatja az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szól és bejelentést kell tenni róla az adóhatóságnak.
ÁFA
A gazdaság további fehérítése érdekében az eNyugta koncepció részletszabályait miniszteri szintű rendelet tartalmazza majd, amelyhez a szükséges felhatalmazó rendelkezések és alapdefiníciók kerülnek most meghatározásra.
Egyelőre az látható, hogy a valós idejű adatszolgáltatás adatait egy külön – NAV által üzemeltetett - nyugtatárban is gyűjteni fogják, melynek az a célja, hogy a vevők egy alkalmazás útján el tudják érni az ide feltöltött és itt tárolt adatokat.
Jogharmonizációs célú módosítás keretében lehetővé válik a belföldön nem letelepedett, de az Európai Unió tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő – 2021. december 31-ét követően megállapított - előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás keretében kaphassák vissza.
A tervezet szerint a csoportos adóalanyiságból történő kiválást, valamint az állami feladatátszervezést jogutódlásként kellene a jövőben kezelni.
A tervezet alapján a göngyölegek kötelező visszaváltási díjas rendszerére vonatkozó különös szabályok kerülnek kialakításra.
Jövedéki adó, vám
A tervezet változást vezetne be azáltal, hogy a továbbiakban az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal is visszafogadhatja, azzal a kikötéssel, hogy az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékektől elkülönítetten kellene tárolni, nyilvántartani. Az adózott jövedéki terméket olyan szállítólevéllel lenne szükséges feladni, amely alapján az egyértelműen elkülöníthető az adófizetési kötelezettséget keletkeztető termékfeladásoktól. Kiskereskedelmi tevékenység során, adóraktári engedély birtokában nem kellene jövedéki biztosítékot nyújtani, viszont a készletváltozásokat a napi elektronikus adatszolgáltatásban szerepeltetendő lenne.
Lehetőség lenne a kötelező érvényű KN-kód besorolás változó körülményekhez való igazítására, ugyanakkor annak visszavonása esetén, a megváltozott feltételek miatt új KN-kód besorolás lenne kiadható.
A tervezet elfogadása esetén az uniós adóminimumnak történő megfelelés érdekében 2024. január 1-től magasabb adómértékkel szükséges számolniuk az adózóknak az üzemanyagok esetén.
Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértéket a tervezet törvényi szintre emelné.
A tervezet pontosította a vámhiánynak nem minősülő eseteket, továbbá az ügyfél jogkövető magatartásaként értékeli és mentesíti vámigazgatási bírság alól a kiviteli árunyilatkozat áruátengedést megelőző érvénytelenítését.
Adózás rendje (Art., Air., Avt.)
A tervezet értelmében a jövőben típus szerződésekre is kezdeményezhető lenne feltételes adómegállapítás. A jogszabály megállapítaná továbbá a feltételes adómegállapítás kezdeményezésének a díját is (típusszerződés esetén tízmillió forint, egyéb esetben nyolcmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint).
A gépjárműadóra vonatkozó szabályozás terén a javaslat mind az adózók adminisztrációját, mind az adóhatóság adminisztrációját csökkenti azzal a módosítással, hogy módosulna a tervezet szerint a fizetési határidő (április 15. az új fizetési határidő), így két alkalom helyett egyszeri alkalommal történne a fizetési kötelezettség előírása. A törvényjavaslat a természetes személy adózó kérelmére a tárgyévben előírt éves gépjárműadó-fizetési kötelezettségre öthavi részletfizetést engedélyezne a tárgyév június 30. napjáig benyújtott kérelem esetén.
A tervezet szerint az adóhatóság az automatikus részletfizetési kedvezményt kiterjesztené a jogi személyekre is, az adózó kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhetne.
Az adókikerülés lehetőségét csökkenti és gazdaságfehérítő hatással bír, hogy a bevallásmulasztás figyelési ideje háromszázhatvanöt napról száznyolcvan napra csökkenne a tervezet szerint. A javaslat szerint a jövőben az adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított száznyolcvan napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.
A tervezet a változásbejelentéshez kapcsolódó hiánypótlást is újra szabályozná, így jelenleg a változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén nem biztosított a hiánypótlásra történő felhívás kiküldése, az adóhatóságnak rögtön bírságot kell kiszabnia, a tervezet alapján az adóhatóság abban az esetben is felhívná az adózót hiánypótlásra, ha változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem szabályszerűen tett eleget.
A tervezet szerint köztartozásmentes marad az adózó a 30.000 Ft-ot el nem érő tartozás fennállása esetén, ami elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelenthet könnyebbséget az érintetteknek.
A tervezet szerint a megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszer pontosításra kerülne, az állami adó- és vámhatóság a minősítés során nem venné figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg. A módosítás továbbá rendezi azt az esetet, amikor az áfa-, illetve tao-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna. A javaslat kiküszöböli a holding tevékenységet végző adózók esetében is az anomáliákat.
Változnak az új eljárásra vonatkozó szabályok is, miszerint az új eljárás csak a felülvizsgálati (perújítási) kérelem alapján született bírósági ítélet eredményének ismeretében indulhat meg.
Számvitel
A tervezet kiegészítené a számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó szabályokat, a jelenlegi szabályozás szerint a jelentést és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. Az Európai Uniós szabályozásnak való megfelelés érdekében ezen előírást a tervezet azzal egészítené ki, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább 5 egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon.
A tervezet az átalakulási szabályokra vonatkozóan is kiegészítést fogalmaz meg, miszerint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény tartalmaz több olyan speciális – a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő – előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni.
Légitársaságok hozzájárulása, további extraprofitadók
A tervezet alapján légitársaságok adója változatlan formában maradna fenn 2024-ben is, az extraprofit adóként bevezetett hozzájárulás a jövőben az Európai Uniós szabályozásnak megfelelően zöld adóként működne, ezért a veszélyhelyzeti rendeletből törvénybe ültetnék át. A légitársaságok hozzájárulásáról is írtunk már korábbi hírlevelünkben: https://vgd.hu/hirek/szakmai-cikkeink-hirleveleink/az-extraprofit-adokat-erinto-ujabb-valtozasok-2023-marcius-1-tol
A többi extraprofitadót érintő változásról korábbi hírlevelünkben számoltunk be. https://vgd.hu/hirek/szakmai-cikkeink-hirleveleink/valtoznak-az-extraprofitadok-szabalyai
Tranzakciós illeték
2023. augusztus 1-jétől várhatóan a szabályozás hatálya alá fog tartozni minden pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltásközvetítési tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személy, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van. Ezzel a módosítással bővül azon külföldi személyek köre, akik potenciálisan a tranzakciós illeték/értékpapír tranzakciós illeték hatálya alá fognak tartozni.
Az elfogadott törvénymódosításokról a parlamenti zárószavazást követően tájékoztatjuk Ügyfeleinket.
2023. június 9.
***
Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel, forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!
Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak
