Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a vgd.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el

VGD Hungary az Ön szakértő partnere

Jogerős: az Európai Bíróság szerint sem sérti az uniós jogot a reklámadó

Jogerős: az Európai Bíróság szerint sem sérti az uniós jogot a reklámadó

 

Jogerős: az Európai Bíróság szerint sem sérti az uniós jogot a reklámadó

 

Tavaly októberben már beszámoltunk arról, hogy a jogerővel nem bíró főtanácsnoki vélemény szerint a magyar reklámadó nem ellentétes az uniós joggal, ám a hivatalos, Európai Bíróság által meghozott ítélet akkor még váratott magára. A múlt hét folyamán azonban ez is megszületett, és ahogyan az várható volt, nem mondott ellent a főtanácsnoki véleménynek, vagyis hivatalosan is megerősítést nyert, hogy a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.

 

Kezdésként elevenítsük fel röviden az ügy hátterét! 2014 augusztusában Magyarország bevezette az árbevétel alapú, sávosan progresszív reklámadót, melynek a nagyvállalkozások lettek a legfőbb teherviselői (az adónem bevezetésekor még 6 különböző kulcs létezett). A különadó kötelezettjei elsősorban a média-, és reklámszolgáltatók, kiadók, ezenkívül pedig a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes reklámhirdetések közzétevői voltak. A reklám megrendelőinek figyelemmel kellett lenniük a vonatkozó speciális dokumentációs követelményekre, amennyiben pedig ezeket nem tartották be, úgy a megrendelők is a reklámadó megfizetésére kötelezetté váltak.

Az ezen intézkedéssel összefüggésben indított hivatalos vizsgálati eljárást követően az Európai Bizottság (a továbbiakban: „Bizottság”) 2016 novemberi határozatában úgy ítélte meg, hogy a Magyarország által elfogadott adóintézkedés mind annak progresszív szerkezete, mint pedig az elhatárolt veszteségek levonásának lehetősége miatt a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, ugyanis az érintett kisebb piaci szereplőket előnyben részesítette a legnagyobb adózókkal szemben, így elrendelte a nyújtott támogatásoknak a kedvezményezettektől való azonnali és tényleges visszatéríttetését.

Magyarország jogorvoslattal élt a Bizottság határozata ellen, melynek következtében az Európai Bíróság (a továbbiakban: „Bíróság”) 2019 júniusában megsemmisítette a Bizottság szóban forgó határozatát, mivel nem találta bizonyítottnak az előny biztosítását a kisebb árbevételű vállalkozások részére.

A Bizottság azonban megfellebbezte Bíróság – a Bizottság számára kedvezőtlen – döntését, míg Magyarország az ügy tisztázásáig – saját döntése alapján – a reklámadó ideiglenes felfüggesztéséről döntött, melynek eredményeként 2019. július 1-jétől 2022. december 31-ig a reklámadó mértéke 0%.

A mostani, 2021 márciusi ítéletben a Bíróság azzal érvelt, hogy az uniós adójogi harmonizációval nem érintett területek kapcsán a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert. Ennek következtében az árbevételen alapuló progresszív adóztatás alkalmazása az egyes tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik, azzal, hogy ez az intézkedés nem tartalmazhat nyilvánvalóan hátrányosan megkülönböztető elemet.

Ítéletében a Bíróság abból indult ki, hogy egy állami támogatásnak tekinthető intézkedés az uniós jog szerint csak akkor minősül szelektívnek, vagyis akkor tartalmaz egyes jogalanyok számára hátrányt, ha ezen intézkedés alkalmas arra, hogy bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését előnyben részesítsen olyan vállalkozásokkal és áruk termelésével szemben, amelyek az említett szabályozás céljára tekintettel összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetben vannak, és amelyek ily módon eltérő (hátrányos) bánásmódban részesülnek.

A Bíróság tehát lényegében kimondta, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a magyar reklámadó szabályait nyilvánvalóan hátrányosan megkülönböztető módon alakították ki.

Ahogy említettük, a reklámadó mértéke jelen pillanatban egységesen 0%, amely mutatja, hogy a magyar jogalkotó nem kívánja ezt az adónemet megszüntetni – hiszen akkor hatályon kívül helyezte volna az egész reklámadó törvényt –, hanem sokkal inkább a Bíróság vonatkozó döntésére várt. Így a jövőben – jelen állás szerint 2023-tól – várhatóan újra számolni kell ezzel az adónemmel. Tehát fontos lehet áttekinteni, hogy kiket is érinthet a reklámadó a jövőben.

A reklámadó a korábbi szabályozást követheti majd. A reklámadó alapja az adóköteles tevékenységből származó módosított adóévi nettó árbevétel, mértéke 100 millió forintig 0%, az a feletti részre vonatkozóan viszont 7,5%. Az adót (főszabály szerint) a reklám közzétevőjének kell évente bevallania és megfizetnie, mégpedig az adóévét követő ötödik hónap utolsó napjáig (naptári éves adózók esetében május 31-ig). A reklámadó-előleg fizetésére kötelezett adózók évente kétszer kötelesek előleget fizetni, és az adóévük utolsó hónapjának 20. napjáig (vagyis december 20-ig, naptári éves adózók esetében) feltöltési kötelezettség is terheli őket.

Ahogy látható, uniós szinten is megerősítést nyert a magyar jogalkotó reklámadóval kapcsolatos eddigi álláspontja. Érdemes tehát a reklámadó korábbi érintettjeinek követni az ezzel kapcsolatos változásokat, bejelentéseket, hiszen az ilyen társaságoknak várhatóan (szűk 2 éven belül) újra számolniuk kell ezzel a kötelezettséggel. A fejleményekről természetesen a VGD Hungary is beszámol majd.

 

* * *

 

Amennyiben jelen hírlevéllel kapcsolatban további kérdése lenne, a VGD Hungary adótanácsadói örömmel állnak szíves rendelkezésére!

Oldal megosztása: