Kihirdetésre került az őszi adócsomag – Mik a legfontosabb változások?
Társasági adó, globális minimumadó, energiaellátók jövedelemadója és a kisvállalati adó
2023. november 30-án kihirdetésre került az őszi adócsomag, amely számos módosítást tartalmaz a 2023-2025 adóévek vonatkozásában. Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb változásokat, amelyek érintik többek között az általános forgalmi adót, társasági adót, személyi jövedelemadót és más adónemeket, illetve az Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatásról szóló megállapodás megszűnéséből eredő új szabályokat is. A globális minimumadót érintő szabályokról külön hírlevélben számoltunk be.
Társasági adó
Szűkül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek és ráfordítások köre (hatályba lépés: 2024. január 1).
A jövőben – annak érdekében, hogy a jogalkotó az esetleges adóelőny megszerzését csökkentse - nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeknek, ráfordításoknak fog minősülni azon kifizetett jogdíj vagy kamat, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak vagy telephelyeknek fizetnek, amelyek esetében az illetőségadózási szempontból nem együttműködő államban vagy olyan országok található, ahol nem létezik társasági adó, vagy annak mértéke elmarad a magyarországi szinttől.
Kivételt képez az az esetkör, ha a jogdíj, a kamat adóévi felmerülésének a fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, azzal, hogy ennek fennállását az adózó köteles bizonyítani. A sikeres bizonyítás esetén vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeknek tekinthetőek a tételek.
Kapcsolt vállalkozás fogalmának pontosítása ellenőrzött külföldi társaságok esetében (kihirdetést követő napon lép hatályba)
A Tao tv. módosítása értelmében a kapcsolt vállalkozási viszony bizonyos esetekben már akkor is fennáll, ha az adózóban és más személyben harmadik személy közvetlenül vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedésre, tőkerészesedésre vagy nyereségrészesedésre jogosult. Ez a 25 százalékos részarány az ellenőrzött külföldi társaság, adózási szempontból különálló adózó, illetve a tőkekivonást végrehajtó adózó esetében teremt kapcsoltsági viszonyt.
Ellenőrzött külföldi társaságat érintő további módosítások (hatályba lépés: 2024. január 1.)
A jelenlegi szabályok értelmében a nemellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó adómentes vagy nem adóköteles telephelyek szabályai kizárólag az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamaival kötött adómentességi egyezmények esetén alkalmazhatók, feltéve, hogy az adott állammal Magyarországnak van ilyen megállapodása. A módosítás révén ez a rendelkezés egyszerűsödik, és mostantól bármely külföldi személy esetében érvényes, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás - alternatív beruházás, felújítás (hatályba lépés: kihirdetést követő napon)
A rendelkezés bevezeti az alternatív beruházás, felújítás fogalmát annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható
költsége meghatározható legyen.
Európai Uniós engedéllyel igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény módosulása (hatályba lépés: kihirdetést követő napon)
A módosítás pontosítja a fejlesztési adókedvezmény kapcsán azon esetek szabályait, amelyek a Kormány, Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozatát igénylik.
Ez alapján az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja a jogszabályban meghatározott összeget.
Bejelentett részesedés amnesztia (hatályba lépés: 2024. január 1.)
A 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedéseket a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig, naptári éves adózók esetén tehát 2024. május 31-ig utólag lehet bejelenteni a NAV felé.
A bejelentés megtétele esetén adókötelezettség keletkezik, ha a független felek közötti piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete nyereségjellegű. A különbözet 20%-a után 9%-os társasági adó fizetendő.
Globális minimumadó
2024. január 1-jétől hatályba lépnek a globális minimumadó szabályok. Az új rendelkezések kizárólag a legnagyobb, cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokra vonatkoznak.
A globális minimumadót abban az esetben szükséges megfizetni, amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport adott országban érvényes effektív adókulcsa nem éri el a 15%-os minimum mértéket. Magyarországon az effektív adókulcs számításakor figyelembe veszik az alacsony, 9%-os társasági adót, valamint az iparűzési adót, innovációs járulékot és a Robin Hood adót is. A jövőben Magyarország jogosult lesz a különbözet beszedésére, mint elismert belföldi kiegészítő adóra.
Az első adóbevallás esedékessége 2026. június 30.
Az új szabályozás értelmében több címen lehetővé válik átmeneti vagy részleges mentességek, valamint az adóalap- és adókedvezmények érvényesítése, meghatározott feltételek mellett.
A globális minimumadó szabályairól részletesebben alábbi hírlevelünkben olvashatnak:
A globális minimumadó új fejezetet nyit a nagyvállalatok adózásában (vgd.hu)
Az energiaellátók jövedelemadója (hatályba lépés: kihirdetést követő napon)
Az új szabályok módosítják az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének szabályait és bevezeti az épület esetében igénybe vehető új energiahatékonysági adókedvezményt. A módosítás alapvetően a módosuló uniós állami támogatási jogszabályoknak való megfelelést szolgálja.
Kisvállalati adó
Az adóalanyiság megszűnése
Az elfogadott törvény értelmében amennyiben a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, akkor megszűnik a kisvállalati adóalanyiság, mégpedig a formaváltás napját megelőző nappal.
Egyszerűsítésként jelent meg, hogy az egyesülés, szétválás esetén nem kell 24 hónapot várni a kiva ismételt válaszhatóságára. Amennyiben az adóalanyiság a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnik meg, akkor az egyesüléssel vagy szétválással érintett adózó az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja a KIVA-alanyiságot, abban az esetben, ha a kiva keletkezés feltételeinek (például a 3 milliárd forintos bevételi és mérlegfőösszeg értékhatárnak) az adott szervezet megfelel.
Az egyesüléssel, szétválással érintett adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség és a beruházási kedvezmény továbbvitelére. A rendelkezések a kihirdetést követő naptól lépnek életbe.
