Munkavállalók mobilitása: 
a külföldi munkáltató feladatai magyarországi foglalkoztatás esetében

Hírlevélsorozatunk következő részében azt az esetet mutatjuk be, amely az elmúlt évek tendenciája alapján egyre gyakoribbá válik. A home office, az online konferenciák és távmunkavégzés elterjedése új dimenziókat nyitott a munkáltatásban is. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy külföldi munkáltatók úgy alkalmaznak magyar munkavállalókat, hogy az adott cégnek nincs fióktelepe/telephelye Magyarországon.

 A mai hírlevelünkben azon kérdésköröket mutatjuk be, amelyeket érdemes átgondolni egy ilyen struktúra bevezetése előtt.

Jellemzően a következő esetekben szokott felmerülni a külföldi munkáltatóként való foglalkoztatás Magyarországon:

• a leggyakoribb eset, amikor egy - jellemzően termékgyártással foglalkozó - cég piacszerzés céljából szeretne értékesítési („sales”) pozícióban dolgozó munkavállalót alkalmazni, aki személyesen kiépíti és ápolja a magyarországi ügyfélkapcsolatokat, illetve
• az utóbbi években elterjedt helyzet, hogy a COVID19-pandémia miatt a magyar munkavállalók visszaköltöztek Magyarországra és úgy döntöttek, hogy a világjárvány lecsendesedése után sem kívánnak visszatérni a külföldi munkáltatójuk országába.

Tehát, abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a foglalkoztatott magyar állampolgár, rendelkezik magyar lakcímmel, továbbá a gazdasági, személyes kapcsolatai Magyarországhoz kötik (létérdekeinek központja Magyarországon van). Az adóügyi illetősége is magyar (ld. előző hírlevelünkben részletesen) és a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik.

Mindenekelőtt vizsgálandó, hogy a magyar munkavállaló foglalkoztatása nem keletkeztet-e adózási telephelyet a külföldi munkáltató számára. Ezen vizsgálathoz többek közt a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ezt fontos még a struktúra felállítása előtt tisztázni, mert amennyiben adójogi telephelye vagy akár jogiszemély-alapítási kötelezettsége is keletkezik a munkáltatónak, úgy további adminisztratív feladatok és költségek is terhelhetik a munkáltatót a magyarországi működésével összefüggésben.

Amennyiben a magyarországi foglalkoztatás nem keletkeztet telephelyet, akkor is Magyarországon kell megfizetni a magyar személyi jövedelemadó-előleget és a társadalombiztosítási járulékokat a magyar munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme után.

Erre a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:

• a külföldi foglalkoztató technikai adószámot igényel azzal a céllal, hogy a magyar munkavállalójának a társadalombiztosítási járulékait megfizethesse. A technikai adószám kizárólag ezt a célt szolgálja, semmilyen egyéb tevékenység végzésére nem ad lehetőséget;
• a külföldi munkáltató a magyar munkavállalóval úgy állapodik meg, hogy a munkavállaló fizetésként a munkáltatói járulékokkal megnövelt („bruttó”) összeget kapja meg minden hónapban a munkáltatótól, és ezen összegből megfizeti a személyi jövedelemadó-előlegét és a társadalombiztosítási járulékokat a magyar adóhatóság felé.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ebben a konstrukcióban nagyon fontos, hogy a magyar munkavállalónak a magyar jog alapján megkötött munkaszerződéssel kell rendelkeznie.

A fenti konstrukcióban a bejelentések, a bérszámfejtés és az adózás folyamata is eltér a magyar munkáltatók esetén megszokott gyakorlattól, tekintettel arra, hogy a külföldi munkáltató nem minősül kifizetőnek Magyarországon. Annak érdekében, hogy a foglalkoztatás a szabályoknak megfelelően történjen, javasolt a szakértők bevonása a struktúra tervezése során. Ehhez a VGD Hungary teljeskörű szolgáltatást biztosít, mind a regisztrációs folyamat során, mind pedig a havi bérszámfejtési feladatok elvégzésében. 

2022. október 11.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.