Munkavállalók mobilitása: külföldi kiküldetések Magyarországról

A munkavállalói mobilitásról szóló hírlevélsorozatunk soron következő része a külföldi kiküldetések legfontosabb munkaügyi, adózási és társadalombiztosítási tudnivalóiról szól, amelyekkel a kiküldő magyar társaságnak tisztában kell lenni a kiküldetés megkezdése előtt.

Ahogy a korábbi hírlevelünkben is említettük, minden cég életében előfordulnak olyan események, mint egy külföldi üzleti tárgyalás, konferencia, rövidebb tanulmányút, melyek jellemzően rövidebb időtartamú utazások. Az ezekhez kapcsolódó költségtérítésekről, elszámolásokról javasolt egy belső szabályzatot készíteni, így mind a munkavállalók, mind a munkáltató részére egyértelmű a folyamat.

Bonyolultabb és hosszabb előkészítést igényel azonban az az eset, ha a munkavállalók valamilyen projekt (pl.: új gép használatának betanulása, közös fejlesztési projekt stb.) keretében egy adott cégcsoporton belül hosszabb időre külföldre utaznak és munkájukat ott végzik. Ezekre a kiküldetésekre javasolt előre felkészülni adó- és társadalombiztosítási szempontból.

Mindenképpen javasolt egy kiküldetési szerződés készítése, amelyben a kiküldetés kapcsán releváns információkról a felek megegyeznek:

• a kiküldetés tervezett idejéről,
• a kiküldetés helyéről,
• az elvégzendő feladatról,
• a kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítésről és annak finanszírozási módjáról,
• a speciális juttatások konkrét feltételeiről (beleértve azok típusát és mértékét).

Amennyiben a kiküldetés a cégcsoporton belül történik (és nem egy ügyfélnél fut a külföldi projekt), javasolt egy háromoldalú szerződést kötni és ebben rögzíteni a felelősségi köröket is.

Nagyon fontos a kiküldetés előtt az adózási helyzet vizsgálata is, mivel a munkáltató érdekkörében történik a munkavégzési hely változása, így elsősorban az ő felelőssége a munkavállalót érintő adózási szabályok tisztázása, hiszen a munkavállalótól nem is várható el, hogy tisztában legyen egy másik ország adózási szabályaival. Továbbá a munkáltatónak a költségek tervezése szempontjából is nagyon fontos felkészülnie az adóterhek mértékére.

A kiküldött munkavállalók adóügyi illetőségének vizsgálata minden esetben egyedi, ezért javasolt mindenképpen szakember segítségét kérni a helyes adózási módszer kialakítására.

Az adóügyi illetőség vizsgálata során a kiküldetésben érintett országok közötti kettős adóztatásról szóló egyezmény mellett, a kiküldött munkavállaló személyes körülményeit (pl.: családi állapot, család együtt költözik-e, milyen sűrűn látogat haza stb.) is vizsgálni kell. Az adóügyi illetőség megállapítása azért fontos, mert ez határozza meg, hogy mely ország jogosult a kiküldött teljes jövedelme (világjövedelem) adóztatására.

Az adóügyi illetőség megállapítása  után a kiküldöttet megillető konkrét jövedelmek (főként a munkaviszonyból származó jövedelem, de lehetséges pl. befektetésből származó jövedelem, ingatlanból származó jövedelem stb.) adózásának vizsgálata következik (előfordulhat olyan eset, hogy egy munkavállalónak ugyan magyar adóügyi illetősége marad, így a kamatjövedelmének, befektetésekből származó jövedelmének az adózása változatlan, azonban a munkaviszonyból származó jövedelme a kiküldetés országában válik adókötelessé).

Sok esetben vizsgálni kell a gazdasági munkáltató kérdéskörét is, amelynek egyik támpontja a cégcsoport tagjai között létrejött megállapodás. Abban az esetben, ha a munkavállaló különböző adókedvezményekre jogosult, javasolt külön megvizsgálni, hogy a kiküldetés ideje alatt ezekre továbbra is jogosult marad-e.

A kiküldetés előtt a társadalombiztosítási jogviszonyt is tisztázni kell. Az Európai Gazdasági Közösségen belül történő kiküldetés esetén A1 igazolást lehet kérni a magyar egészségbiztosítási hatóságtól 24 hónapra. Ez az igazolás bizonyítja, hogy a kiküldött munkavállalók a magyar társadalombiztosítási rendszer hatálya alatt állnak, ezért, ha a foglalkoztatásra vonatkozó egyéb feltételek is teljesülnek a kiküldetés ideje alatt, a társadalombiztosítási járulékokat továbbra is Magyarországon kell megfizetni. A kiküldetés országában nem áll fenn kötelezettség a társadalombiztosítási járulék megfizetésére. A kiküldetés meghosszabbítása esetében az igazolás egyszer meghosszabbítható további 24/36 hónapra. Harmadik országba történő kiküldetés esetén a társadalombiztosítás kérdései komplexebb, egyedibb megoldást igényelhetnek.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy tudatos tervezéssel, szakértő bevonása mellett az országokon átívelő munkavégzéshez kapcsolódó bármely adó- és társadalombiztosítási kockázat teljesen megszüntethető vagy jelentősen csökkenthető. Ehhez a VGD Hungary teljeskörű szolgáltatást biztosít, beleértve a Nexia nemzetközi tanácsadócég-hálózatba tartozó külföldi partnercégeink bevonását az egyes országok nemzeti joga szerinti rendelkezések megértése, illetve az előírt adminisztrációs feladatok elvégzése érdekében.  

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.