Munkavállalók mobilitása: távmunka külföldről magyar munkáltató részére

Hírlevélsorozatunk következő részében a magyar munkáltató részére külföldről történő munkavégzés esetkörével foglalkozunk. A munkavégzés helye ugyanis egyre gyakrabban kerül a munkáltató székhelyén kívülre a koronavírus-járvány időszaka alatt bevezetett home office, távmunka elterjedése miatt, és ezért egyre gyakrabban merül fel a munkavállalókban az a kérdés, hogy vajon végezhetnék-e a munkájukat rövidebb vagy hosszabb ideig külföldről a jelenlegi magyar munkáltatóval fennálló munkaviszonyuk keretében.

Mire kell figyelnie a munkáltatónak ilyen kérés esetén? Milyen kockázatai vannak ennek a struktúrának a munkáltatóra nézve? Milyen kérdéseket kell átgondolni a munkavállalónak?  Érdemes-e szabályozni, hogy hány napot tölthet külföldön a munkavállaló?

Elöljáróban megjegyezzük, hogy az elemzésünk nem a kiküldetésben történő munkavégzés esetkörét, hanem azon eseteket foglalja magában, amikor a munkavállaló részéről merül fel az igény a külföldről történő munkavégzésre.

A külföldről történő távmunkavégzés jellemzően a következő esetekben vetődik fel a magyar munkáltatóknál:

• a munkavállaló rövid távra, feltöltődés céljából szeretne egy másik országba utazni, de a szabadsága erre nem elegendő, ezért részben külföldről dolgozna (pl. télen déli országba költözés – Spanyolország, Kanári-szigetek, indonéz szigetvilág),
• a család valamelyik tagja külföldi álláslehetőséget kap, ezért a család másik része is szeretne abba az országba költözni a magyar munkaviszonya fenntartása mellett.

Egy ilyen struktúra esetében javasolt alaposan tájékozódni, mivel az adó- és járulékfizetés rendje a külföldi munkavégzés hatására megváltozhat, amely mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak új feladatokat/ kötelezettségeket jelent.

Vizsgáljuk meg a leggyakrabban felmerülő kérdéseket:

• Kell-e az adott országban munkavállalási engedély?

Az Európai Unió tagországaiban egy magyar állampolgárnak nincs szüksége munkavállalási engedélyre, azonban más országok esetében ez előírás lehet, melynek be nem tartása szankciókat vonhat maga után.

• Be kell-e jelenteni a helyi hatóságoknak a külföldi tartózkodást?

Általánosságban elmondható, hogy egy uniós állampolgár 90 napon keresztül tartózkodhat tartózkodási okmány nélkül az Unió tagországaiban, de az odautazás előtt javasolt áttanulmányozni az adott ország idegenrendészeti hatósági forrásokban megtalálható helyi szabályokat is.

• Hol kell megfizetni a személyi jövedelemadót?

A munkáltatónak még a külföldi távmunka engedélyezése előtt meg kell vizsgálnia, megváltozik-e a munkavállaló adóügyi illetősége a külföldi munkavégzés miatt. A munkavállaló illetőségét mindkét ország helyi szabályai és a két ország közt kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján is vizsgálni kell. Korábbi hírlevelünkben részletesen ismertettük a vizsgálat lépéseit (ld. előző hírlevelünkben).

Amennyiben az adókötelezettség vizsgálata eredményeként megállapítható a külföldi illetőség, akkor az adót az illetőség országában kell megfizetni. Ez többletadminisztrációt okozhat, ugyanis a munkáltató magyar bérszámfejtésében le kell állítani a személyi jövedelemadó levonását a magánszemély jövedelméből, külföldön pedig az adót meg kell fizetni. Javasolt tisztázni, hogy ezen, a munkavégzés államában felmerülő adminisztrációs többletfeladatokat, -költségeket melyik fél (a munkavállaló vagy a munkáltató) köteles viselni.

• Mi a helyzet a társadalombiztosítással?

Főszabály szerint a magyar magánszemély a magyar munkaviszonya alapján Magyarországon biztosított. Azonban nemzetközi egyezmények felülírhatják a főszabályt, ezért mindenképpen utána kell nézni, hogy az adott külföldi ország esetében Magyarországon mi az irányadó szabály. Az Európai Koordinációs rendelet értelmében az Európai Unió valamely tagállamában dolgozó munkavállaló abban az országban biztosított, amelyik államban a munkát végzi. Tekintettel arra, hogy nem egy kiküldetésről van szó, távmunkájával összefüggésben a munkavállaló nem kérhet A1-es igazolást  annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási jogviszonya Magyarországon maradjon.

Amennyiben a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya átkerül a külföldi államba, akkor lehetséges, hogy a munkáltatónak be kell regisztrálnia az adott országban a munkavállaló jövedelme után járó munkáltatói járulékok megfizetésének céljára.

• Mi a helyzet a munkáltató telephelyével?

Mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy a külföldön alkalmazott munkavállaló foglalkoztatása nem keletkeztet-e adózási telephelyet a magyar munkáltató számára az adott országban. Ezen vizsgálathoz többek között a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ezt fontos még a struktúra felállítása előtt tisztázni, mert amennyiben adójogi telephelye vagy akár jogi személy alapítási kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak a munkavégzés államában, akkor jelentős további adminisztratív feladatok és költségek jelentkezhetnek a munkáltató részéről.

A külföldről végzett távmunka, home office esetében a bejelentések, a bérszámfejtés és az adózás folyamata is eltérhet a Magyarországon foglalkoztatottaknál megszokott gyakorlattól, ezért szakértők bevonása már a tervezési szakaszban javasolt annak érdekében, hogy a magyar és a külföldi szabályoknak történő megfelelés biztosított legyen. Ehhez a VGD Hungary teljeskörű szolgáltatást biztosít, továbbá a Nexia nemzetközi tanácsadócég-hálózatba tartozó partnercégeink minden szükséges támogatást nyújtanak mind az egyes országok nemzeti joga szerinti rendelkezések megértésében, mind pedig az előírt adminisztrációs feladatok elvégzésében. 

2022. október 25.

* * *

Amennyiben a jelen hírlevélben foglaltakkal összefüggésben további kérdése merülne fel,
forduljon bizalommal adózási szakértőinkhez!

Jelen hírlevél kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető adótanácsadásnak.