Számviteli szabályok lényegi változásai 2024-ben
Figyelem! Könyvvizsgálatot, könyvelést és adózást is érintő új szabályok léptek életbe 2024-ben a változó Számvitel törvény szerint
Az új év kezdetén érdemes a vállalkozásoknak átgondolni, melyek azok a 2023. év végén módosított pénzügyi tárgyú jogszabályok, melyeket működésük, pénzügyi döntéseik során figyelembe kell venniük.
Az adótörvények változásán túl – amelyekről részletesen beszámoltunk korábbi hírleveleinkben – a számviteli törvény is több lényegi ponton módosításra került tavaly év végén, így a cégvezetőknek fontos azzal tisztában lenniük hogyan változtassák meg számviteli politikájukat, valamint beszámolókészítési kötelezettségük formája, adattartalma hogyan változik az új üzleti évben.
A változások érintik a cég könyvvizsgálati kötelezettségeivel kapcsolatos eljárásokat is, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze:
Könyvvizsgáló választása
A könyvvizsgálatra kötelezett cégek esetében a könyvvizsgáló szolgáltató kiválasztásakor az új szabályozás értelmében annak megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős munkatársat, könyvvizsgálót is ki kell jelölni.
Tőkeegyesítő társaságok: határon átnyúló átalakulás
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény tartalmaz több olyan speciális - a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő - előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni.
A módosítás azt fogalmazza meg, hogy a számviteli törvényben az átalakulásra előírtak mellett a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény előírásait is alkalmazni kell. Ilyen előírás például, hogy az átalakulási tervnek tartalmaznia kell
- a társaság ügyvezető, felügyeleti és ellenőrző szervei tagjainak, vezető állású munkavállalóinak biztosított különleges jogosultságok, ideértve a származási tagállamban az előző 5 évben a társaság által esetlegesen kapott bármely ösztönzőt vagy támogatást;
- az átalakulás ellen szavazók pénzbeli kártalanításra vonatkozó részletes ajánlatot;
- a határokon átnyúló átalakulás várható hatását a munkavállalókra;
- szükség esetén tájékoztatás azon eljárásokról, amelyek keretében megállapítják a jogutód társaságban a munkavállalói részvételi jogok meghatározásában történő munkavállalói közreműködésre vonatkozó rendelkezéseket.
Kiválás új alesete: leválás
A kiválás aleseteként új fogalom kerül bevezetésre a Ptk. szétválási szabályai közé, mégpedig a leválás intézménye. Leválás során a jogelőd jogi személy vagyonából leválasztott, önálló jogi személybe rendezett és ekként bejegyzett vagyontömeg tulajdonosává nem a jogelőd jogi személy tagjai, hanem maga a jogi személy válik, amely azt e formájában továbbműködteti vagy értékesíti.
Leválás keretében a vagyonátadás (eszközök és kötelezettségek) teljesítését és az ellenében kapott részesedés könyvekbe történő felvételét a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával kell elszámolni.
A leválás esetén pontosan olyan vagyonmegosztás történik, mint a kiválás egyéb eseteiben, a tagok (amíg tagsági viszonyuk fennáll) a jogi személy vagyonába tartozó vagyontárgyakat nem követelhetik vissza és nem vihetik ki.
Bővül a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választhatók köre:
A számviteli törvény módosítása kiterjeszti a mikrogazdálkodói éves beszámoló készítésre jogosultak körét. Egyszerűsített éves beszámolóját elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- mérlegfőösszeg 150 millió forint (korábban 100 millió forint volt)
- éves nettó árbevétel 300 millió forint (korábban 200 millió forint volt)
- üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 10 fő.
A Beszámolóban megjelenő halasztott adó (deferred tax)
Halasztott adókövetelés az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában visszatérülő része, míg a halasztott adókötelezettség az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában fizetendő része. A beszámolóban azonban a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség számított értékéből csak azt lehet megjelentetni, ami várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben (ez a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke). Ezért a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség számított értékét - a gazdálkodási környezet változásai miatt - üzleti évenként újra kell értékelni.
2024. január 1-től a cég döntése alapján kimutathatja a beszámolójában a halasztott adó követelést/kötelezettséget, attól függetlenül, hogy IFRS szerinti beszámolót készít vagy sem. Fontos: A halasztott adókövetelés/kötelezettség bekerült az éves beszámoló mérlegébe, eredménykimutatás tagolásába is.
A halasztott adóval kapcsolatos friss jogszabály-változásokról részletesebb szakmai hírlevelünk hamarosan elkészül.
Társasági adó (TAO), Kisvállalati adó (KIVA)
Az adónemek részletes jogszabályváltozásaival foglalkozó hírlevelünk ITT található: https://vgd.hu/hirek/szakmai-cikkeink-hirleveleink/kihirdetesre-kerult-az-oszi-adocsomag-mik-a-legfontosabb-valtozasok-tarsasagi-ado-globalis-minimumado-energiaellatok-jovedelemadoja-es-a-kisvallalati-ado
amelyhez kapcsolódóan új információk:
- A Kisvállalati adóalap (KIVA) módosító tételei
A törvénymódosítás értelmében a kiegészítő mellékletben nemcsak a társasági adóalap, hanem a kisvállalati adóalap módosító tételeit is be kell mutatni a továbbiakban.
- Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés
A 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalkozásoknak vagy önálló vállalkozásoknak külön jelentésben kell nyilvánosságra hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre (CBCR) vonatkozó rendelkezéseket először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre kell alkalmazni.
Ehhez igazodva a törvénymódosítás következtében a számviteli törvény egy új VI/B. Fejezettel egészül ki, amelyben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírások kerülnek megfogalmazásra.
Az új előírások megfelelő alkalmazásának alapvető feltétele, hogy pontos és egyértelmű legyen a kapcsolódó fogalmak meghatározása.
Eltérő számviteli elszámolás az újrahasznosítható termékek visszaváltási díjának esetében
2024. január 1-től életbe lép a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere, a DRS, amelynek részleteit itt foglaltuk össze:
A szabályozáshoz kapcsolódóan a számviteli törvény egyes szabályai is módosultak mind a kötelezően visszaváltandó nem újra használható termékek, mind az újra használható termékek díjára, mind pedig a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek esetében. Amennyiben ezzel kapcsolatosan további részletek érdeklik tisztelt olvasóinkat, kérjük forduljanak hozzánk bizalommal.
Veszteség pótlása, osztalékból származó követelés elengedése: bővült az alkalmazók köre
A számviteli törvény hatályos előírásai tartalmazzák a veszteség pótlására adott pótbefizetésből származó követelésről, illetve az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó elszámolási szabályokat. E rendelkezések egy része eddig csak a gazdasági társaságot nevesítette. A törvénymódosítás e rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti általánosan a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is.
A 2000. évi C. törvény a számvitelről 37.§ (1) bekezdés h) pontja kimondja, az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni.
A fenti előírásban tehát a „gazdasági társaság tulajdonosa (tagja)” kifejezés egészül ki.
Építményi jog
A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény 2023. június 24-ei hatállyal módosította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) és a Ptk.-ban új jogintézményt vezetett be, az építményi jogot.
A Ptk. előírása alapján az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat. Ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, jogosult továbbá a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére.
2024-től új számviteli szabályok kerültek bevezetésre az építményi joggal kapcsolatosan, melyet az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell nyilvántartásba venni a tárgyi eszközök között. Az ingatlan tulajdonosánál az építményi jog eladásának ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, de mivel építményi jog határozott időre köthető ki és több évre vonatkozik ezért időben el kell határolni – a szerződés szerinti időtartam alatt egyenletesen kell feloldani. Az igénybevevőnél a időszakonként visszatérő szolgáltatásként rendszeresen számlázott „építményi jog” bérleti díját igénybe vett szolgáltatásként kell a könyvekben bemutatni.
Fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírások (CSRD irányelv)
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény új fejezettel egészül ki, amely a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó részletszabályokat állapít meg, így meghatározza a jelentéstételre kötelezett vállalati kört, a jelentés adattartalmát, valamint a jelentés üzleti jelentésen belüli elkülönítésének módját.
Szintén új fejezetben kapnak helyet egyrészt az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalati kört és a jelentés adattartalmát, másrészt a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, könyvvizsgáló által adott bizonyossági jelentés elkészítésének módját és adattartalmát szabályozó rendelkezések.
Számviteli törvény III/A. Fejezet. A követelményeket lépcsőzetesen vezetik be, a kötelezettséget először 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évtől kell alkalmazni. A CSRD irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az őket érintő környezeti és társadalmi kérdésekkel, emberi jogokkal és irányítási tényezőkkel kapcsolatos információkról kell fenntarthatósági jelentést készíteniük.
